Makrogazdasági kilátások

Kolozsvár – A Kolozsvári Akadémiai Bizottság, valamint a Babeş- Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának meghívására Kolozsvárra érkezett Dr. Szász Károly a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletek elnöke, Dr. Mihályi Péter a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Pénzügytan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a MTA tagja és Gulyás Dávid a Nemzetgazdasági Minisztérium Makrogazdasági Főosztály Pénzügy-politikai és Elemző Osztály osztályvezetője.

Az egyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának amfiteátrumában jelentős számú érdeklődő előtt megtartották majdnem három órás előadásukat Magyarország makrogazdasági kilátásai címmel. Az előadások után, a jelenlevők kérdéseket tehettek fel. A nemzetközileg is ismert szakembereket a kar dékán helyettese Dr. Juhász Jácint köszöntötte. Felvezető beszédében hangsúlyozta, az európai gazdaságpolitika, illetve Magyarország makrogazdasági problémáit fogják elemezni. A hallottakból levonható következtések tanulságosak, és a gazdasági gyakorlatban felhasználhatók.

Dr. Szász Károly az Európai felügyeleti rendszerről beszélt. 2008-ban bekövetkezett válság hatására alakult a felügyeleti rendszer olyanra, amilyen jelenleg. Felsorolta azokat a tényezőket, melyek hatására a szabályozási rendszer, a felügyeleti rendszer, valamint a válság mechanizmusa változott. A válság után kialakult új európai pénzügyi felügyelet struktúra működik. Makro- és mikro prudenciális felügyeletet tartalmazó struktúra keletkezett. A makroprudenciális felügyelet élén az Európai Rendszerkockázati Tanács áll, mely figyelemmel követi a pénzügyi stabilitást, a kockázatot. Ajánlásokat tesz a probléma megoldására.

Az új Európai Pénzügyi Felügyelet erősíti a pénzügyi stabilitást. Magyarországon működő Pénzügyi Stabilitási Tanácsról is beszélt, melynek feladata: a magyarországi pénzügyi rendszerek és a pénzügyi piacok stabilitását kísérje figyelemmel, valamint a befolyásoló kockázati tényezőket, a nemzetközi pénzpiaci változásokat is. Dr. Mihályi Péter: Utolérjük- e Európát? Felzárkózási kísérletek Magyarországon 1870- 2030 között-című előadásában megfogalmazta az alapkérdést: lehet- e gyorsabban növekedni, mint a versenytársak? A cél az, hogy 2030-ban Magyarország utolérje az EU- s átlagot. Magyarországon a fejlődés nem egyenletes. Például a főváros, Budapest sokkal jobban fejlődik, mint az ország átlaga.

Milyen kellene, legyen a versenytársak növekedési üteme ahhoz, hogy az ország felzárkózzon? Ehhez Magyarországnak nagyobb növekedési ütemet kellene megvalósítania, mint a versenytársak.  Ha az USA gazdasága egy százalékkal növekszik, akkor Magyarország 7 százalékkal kellene, növekedjen. A versenytársak 2 százalékos növekedése esetén Magyarország 4 százalékos növekedést kellene, megvalósítson. Következetése az, elég valószínűtlen, hogy Magyarország hamarosan képes legyen az EU- s átlagot elérni. Arra is lehet példát találni, hogy egyes országok gyorsabban valósították meg fejlődést, mint az átlag.(Érvényesül az Alexander Gerschenkron elmélete.)

1990 és 2008 között Magyarország a világ átlagot hozta. Elméletileg lehet gyorsabban növekedni, mint a versenytársak. Ha Magyarországot az EU kontextusában nézzük, rájöhetünk arra, hogy ezt a követelményt nehéz megvalósítani. Tudomásul vesszük, az utolérést nem tudjuk megvalósítani. Pro és kontra érvek alapján fogalmazza meg azt a következetést, hogy az eljövendő évtizedekben az ország nem tud felzárkózni, de csökkentheti a lemaradást. Ebből a szempontból fontosnak tekinti a termelékenységi mutatókat, a vállalati és területi koncentrációt. Hogyan lehetne elérni, minél kisebb lemaradást a versenytársakhoz képest? Következtetése:  Magyarországon a probléma, a munka és a tőke túlságosan szétaprózódik, a háztartásban alacsony a termelékenység, a kormány szférában hasonlóan alacsony a termelékenység.

A kérdés az, merre van a kiút? Erre vonatkozóan megfogalmazza azt a következtetést, hogy növelni kell az élő munkatermelékenységet, a vállalatok és a területi koncentrációval. Növelni kell a háztartási megtakarítást,  ami a beruházás forrását jelenti. Külföldi hitelekből történő gazdasági fejlesztés nagyon drága. Nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy a foglalkoztatott munkaerő száma kicsi, és ez okozná a lemaradást. Általában a volt szocialista országokra jellemző az egyetemi végzettséggel rendelkező diplomások száma nagy. Például Oroszországban a 25 és 64 év közöttiek 54 százaléka rendelkezik diplomával, a 40 százalékos japán vagy amerikai átlaghoz képest. A volt szocialista országok munkavállalói nem tudják, hogyan kell dolgozni kapitalista rendszerben, hiába van diplomájuk – mondja Mihályi.

Gulyás Dávid Magyarország jelenlegi és jövőbeli helyzetéről beszélt, kiemelvén a Széll Kálmán Tervet. Legfontosabb probléma: a foglakoztatás, a nyugdíj rendszer, egészségügy és a gyógyszerkassza kérdése. Probléma az, hogy Magyarország sokat költ szociális kiadásokra. Sokan éltek és élnek segélyekből. Reális lépést kell tenni, hogy a segélyekből élőket bekapcsolják a munkába.

A teljesség igénye nélkül néhány gondolatsort a Széll Kálmán Tervből, beiktatnék a következőkben: „Mindenki azért hajtja magát, azért dolgozik, hogy a munkájával saját maga és családja jólétét, gyarapodását, boldogulását megteremtse és biztosítsa. Ma Magyarországon, bár egyre többet dolgoznak, mégsem látják ennek hasznát, mert annak java részét elviszik az adósságok. Az államadósság, a vállalatok adóssága és a családi vagy személyes adósságok.

A magyarok jövedelemadójának kétharmada, vagyis minden három befizetett forintunkból kettő az adósság törlesztésére megy el. Ennek jelentős részét a külföldnek fizetjük ki. A Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása. Az életünk minden területén – az egészségügytől az oktatáson át a közlekedésig – le kell győzni az adósságot. Ki kell dolgozni az államadósság csökkentésének koncepcióját… Mindenkinek munkát kell adni, aki képes dolgozni. elkészítjük az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítjük a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési

A nyugdíjasok pénzét, amely az aktívak járulékbefizetéseiből áll össze, csak nyugdíjakra szabad elkölteni. A középiskolai rendszer is komoly átgondolást kíván: hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között. A tanulók 18 éves korig tartó tankötelezettsége is súlyosbítja ezt a problémát. Miközben a gazdaság egyes területei, a kétkezi szakmákban komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, feleslegesen hosszan, és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket: ez is az adósság növekedésének és újratermelődésének egyik oka. Végezetül a magyar munkaerő és a magyar gazdaság nyelvi elszigeteltségéből ki kell törni a gazdasági sikerességhez. A magas szintű nyelvtudás megszerzése már a középiskolában elengedhetetlen.

Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába. A felsőoktatási rendszerben sokkal átgondoltabban, tervszerűen kell érvényesíteni az ország egészének céljait, benne az államadósság csökkentését. Ennek érdekében az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítja meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntést – szem előtt tartva azt a célt, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a programokban a munkaerőpiacon ma sokkal inkább keresett reál és műszaki ismeretek.”

Magyarországon 3200 önkormányzat van. A nagy kérdés, ez mennyire hatékony? Megállapítja egyes önkormányzatok, eladósodtak. Az államadósság csökkenthető, ha az állam stabil finanszírozást, kiszámítható, növekedés-barát, adórendszert  alakít ki. A beszélgetésben kiderült, a BBTE hallgatói jól képzettek, kérdéseik szakmai jellegűek voltak, mertek és tudtak jól, érdekesen, de főleg hasznosan kérdezni. A két meghívó intézmény nemes szándéka érvényesült. Minél több információ, minél jobb forrásból, több helyről, csak az ifjúság versenyképességet növelheti. Talán az a hír sem érdektelen, a BBTE magyar karain a helyek száma növekszik a 2011- 2012 évben.

Csomafáy Ferenc

Címkék: , ,