Május 22.: Isten csodája

Május 22.: Isten csodája

Létrejött az egységes Magyar
Református Egyház – ezrek
ünnepelték Debrecenben.


– A magyarigazolvány
kiadása óta ilyen jelentős
lépés nem történt a magyar
nemzet szimbolikus és azon túlmenő
egységének kifejezésére
– hivatkozott Sólyom
László

köztársasági elnök
üdvözlő soraira, egyúttal
köszönetet mondva az államfőnek
Bölcskei Gusztáv
püspök pénteken a debreceni
Nagytemplomban, miután az aznap
összeült Alkotmányozó
Zsinat
elfogadta az új egyházi
alkotmányt, létrehozva ezáltal az
egységes Magyar Református
Egyház
at. Az egységet
kimondó egyházjogi alapdokumentumot a
magyarországi, a kárpátaljai, a
délvidéki az erdélyi és a
partiumi részegyházak
képviselői írták alá;
a szlovákiai részegyház nem
csatlakozott, de kinyilvánította
együttműködési
szándékát. A
zsinati ülést
követő
sajtótájékoztatón Fazekas
László szlovákiai püspök
ez utóbbit egyháza sajátos
kétnyelvűségével
magyarázta, valamint azzal, hogy mindemellett
szerettek volna egységes szervezetként
csatlakozni a Magyar Református
Egyház
hoz. Továbbá,
szerettek volna példát mutatni arra
nézvést, hogy tiszteletben tartják
egyházuk szlovák
kisebbségét, remélve, hogy a
szlovákiai magyarok is hasonlóban
részeltetnek. Bölcskei
Gusztáv
püspök jelezte:
korábban is egyértelművé
tették, hogy a szlovákiai
református egyház józan és
bölcs döntésének tartják
ezt a lépést ebben a helyzetben.

Pap Géza erdélyi
püspök többek között
kifejtette: május 22-e Erdély
számára Isten csodája. Kós
Károly gondolatait tovább fűzve
elmondta: május 22. nyitott egy ajtót
számukra, amit senki be nem zárhat.
Ezért a csodáért adnak most
hálát. Hozzátette: a
közösség megélése
gyógyírt hoz sebeikre; ennek az
egységnek a megvalósulása maga a
beteljesedés, Bocskai sokat idézett
végrendeletében a magyarországi
és erdélyi hívek egymás
között való egyezsége
óhajának is megfelelve.

Csűry István, a
Királyhágómelléki
Református Egyházkerület

megbízott püspöke a
következő gondolatokat fogalmazta meg az
egyházegység kapcsán:
„Újabb lehetőséget kaptunk,
újabb küszöb van, amire
ráléphetünk. Ebben nem fogunk
megbotlani, hanem új lehetőségeket
ad, mert átlépjük. Nagyon sok
csábítás van
körülöttünk, sok
ágaskodó erő szeretne
szétfeszíteni minket. Nekünk ebben
kell megtalálnunk, hogy hogyan lehet
Jézus és egymás kezét is
megfogni. Az ilyen erőkkel szemben legyen
holnapunk és jövendőnk.”


 

Kapcsolódó cikk: