Magyarok szerepe a kínai boxerlázadásban

Magyarok szerepe a kínai boxerlázadásban
Nagyvárad- Hétfő délután a május 3-10. között zajló XXIV. Festum Varadinum keretében Kádár József jogász tartott előadást az Ady Endre Líceum dísztermében Ausztria-Magyarország szerepe a boxerlázadás leverésében. Az Osztrák-Magyar Monarchia kínai gyarmata: Tiencsin címmel.

Két-három évvel ezelőtt reggelizés közben egy 1975-ben készült, kambodzsai khmer nyelvű, kínai feliratozású filmet nézett a boxerlázadásról az interneten, melyben pár másodperce az Osztrák-Magyar Monarchia zászlaja is feltűnt, innen jött az ötlete, hogy előadást kellene tartania erről, bár már korábban is voltak sejtései ezzel kapcsolatban- magyarázta bevezetőjében Kádár József jogász.
Ezt követő történelmi felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet: Kína- vagy ősi elnevezéssel Középföld- több mint 5 ezer éves civilizációval, kultúrával rendelkezik, s noha múltjának több eseménye a legendák és szájhagyományok ködébe vész, az utóbbi évek feltárásai, leletei általában igazolják a krónikákban leírtakat. Mivel a kínaiak a területüket a világ közepének tekintették, s ezért úgy gondolták, nem ők mennek a világba, hanem a világ jöjjön el hozzájuk, az országuk évszázadokon keresztül elszigetelt volt. Az európai birodalmak a 16-17. században fedezték fel úgymond maguknak, amikor főleg gazdasági okok miatt terjeszkedni szerettek volna, és óriási piacot láttak benne. A 18. század végén a britek keresték a kereskedelmi kapcsolatokat a kínaiakkal, azonban mivel a császár visszautasította őket a honi áruk (porcelán, selyem, ezüst) magasabb minőségére hivatkozva, csupán egy kikötői részen, Kantonban sikerült telephelyet létesíteniük. Tanulva viszont a portugáloktól, ópiummal próbálták korrumpálni a kínaiakat, s mire ezek rájöttek a drogfogyasztás mellékhatásaira, már túl késő volt. A 19. század közepe táján, 1839 aztán a kínaiak megelégelték ezt, s ebből fakadóan két ópiumháború is kirobbant, melyek az őslakosság verességével zárultak, többek közt amiatt, hogy a hódítók embertelen eszközöket is bevetettek.
Egy amerikai diplomata javaslatára szabad rablás következett, melyet a nyugati imperialista hatalmak azzal álcáztak, hogy tulajdonképpen csupán egyenlő kereskedelmi jogokat akarnak kivívni maguknak. Ezek következtében brit, amerikai, német, olasz, orosz, japán stb. úgynevezett koncessziós területeket hoztak létre. A „kínai tortából” természetesen Ferenc József császár is kanyarítani akart magának egy szeletet, s az 1899-1901 közötti boxerlázadás leverésében szerzett érdemei miatt végül 1901-ben az Osztrák-Magyar Monarchia is kapott egy ilyen gyarmatot Tiencsin városában, melyet hivatalosan 1917-ig birtokolt, amikor Kína hadat üzent a dualista államnak. Ezután Ausztria 1919-ben, a Saint Germain-i, Magyarország pedig az 1920-as trianoni békeszerződéssel veszítette el végleg a területet.

A boxerek

De kik is voltak a boxerek? Korabeli harcművészek, akik végett szerettek volna vetni a korrupciónak, az anyagi deprivációnak, a mészárlásoknak. Egyaránt voltak közt egyszerű parasztok, kultúremberek és kalandorok is, akik besokaltak, illetve társadalmi, kulturális és gazdasági okok miatt felébredt bennük a nemzeti önérzet. A gyújtó zsinórt a Mennyei harmónia ökle nevű titkos társaság lobbantotta lángra, a boxer elnevezés pedig onnan ered, hogy vallási meggyőződésük miatt szabad kézzel helyre akarták állítani a szerintük az 1898-as természeti katasztrófa miatt megbomlott ég és föld közötti egységet is. A lázadás tehát alulról indult, de később a császári udvar is csatlakozott. Jelentős sikerként könyvelhették el a felkelők azt, hogy 1900 nyarán 55 napig zárlat alatt tartották Pekinget. Augusztusban azonban a gyarmatosítók a Tiltott városba is bevonultak, s a központi lázadást leverték, bár egyes tartományokban még 1901-ben is folyt a háború. Az osztrák-magyar állam főként tengerészekkel, s kisebb mértékben lovasegységekkel képviseltette magát, pár ezres állománnyal a harcokban, Pekingnél egy tengerészkadét és öt közkatona esett el.
S hogy mi a slusszpoén? Az 1911-ben kikiáltott Kínai Köztársaság egy évvel később beiktatott első elnöke tiencsini lakosként osztrák-magyar állampolgár volt, s úgy tekintett a monarchiára, mint egy ideális mintaállamra. Több évtizeddel később pedig, 2005-ben a tiencsini városvezetés úgy döntött, hogy újraépíti az egykori osztrák-magyar koncessziós területet, s napjainkban a modern épületek mellett látható többek közt az a rekonstruált vashíd is, melyet magyar mérnökök terveztek.

Harci bemutató

Az expozét követően az előadó meghívott vendégei és egyben sporttársai, a nagyváradi Gold Dragon sportegyesület (wushu/kungfu) Európa- és világbajnoksági érmeket nyert sportolói ajándékozták meg a résztvevőket egy különböző, korhű fegyvertípusokat (lándzsák, kardok, pallosok, alabárdok stb.) is felsorakoztató harcművészeti bemutatóval. Az esemény programfelelőse a Szőlősért Közösségi Kulturális Egyesület volt, illetve Kádár József köszönetet mondott az RMDSZ-nek, Szabó Ödön parlamenti képviselőnek, Biró Rozália szenátornak, Tóth Márta igazgatónőnek, valamint a hangosítást kezelő Csüdöm Istvánnak.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter