Szakkollégiumok határtalan hálózata

Nagyvárad - Július 14-18. között a váradi Partiumi Keresztény Egyetem biztosít helyszínt a Szakkollégiumok Nemzetközi Konferenciájának. A nyitóünnepséget csütörtök délután tartották a díszteremben.

A Határtalan hálózatok mottójú rendezvény hármas (a váradi Klebelberg Kuno és Janus Pannonius, illetve a kolozsvári Mikó Imre) szakkollégiumi összefogás gyümölcse. Házigazdai minőségében dr. Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese köszöntötte a csütörtök délután zajlott nyitóünnepségen megjelenteket. Úgy vélte: az ehhez hasonló összejövetelek azért fontosak, ugyanis napjainkban a diákok többségének nincs lehetősége arra, hogy belakják a felsőfokú tanintézeteket, pedig az egyetemek nem csupán az információ vagy a tudományok házai kell legyenek, hanem a tágabb értelemben vett tudás, a jellem- és értékformálás otthonai is, a szakkollégiumi mozgalmak pedig eszközei ezen fejlődés elősegítésének.

Szőcs Endre főszervező arra hívta fel a figyelmet: a körülbelül 170 résztvevőt vonzó négynapos esemény címében utalni szerettek volna arra, hogy céljuk a magyar szakkollégiumok kárpát-medencei kapcsolatrendszerének és szakmai együttműködéseinek erősítése. Meglátásában a szakkollégiumi lét önmagában egy hungarikum, melynek különlegessége abban rejlik, hogy generációk szocializálódnak szakmailag úgy, hogy közben olyan értékekkel gazdagodnak, amik által majd a későbbiekben felelős értelmiségivé válhatnak. Erdély második alkalommal színhelye a NyATÁ-nak, mégis ez az első alkalom, hogy erdélyi, illetve partiumi szakkollégiumok közösen szervezik meg a találkozót. Abban reménykednek: lehetőséget teremtenek arra, hogy tovább fejlődjenek a magyarországi és az erdélyi szakkollégiumok között már meglevő, egyre intenzívebb kapcsolatok.

Fontosak a gyökerek

A nyitóelőadást Chikán Attila, a Rajk László Szakkollégium elnöke, a budapesti Corvinus Egyetem tanára, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere tartotta. Arra emlékeztette hallgatóságát: a szakkollégiumok közös történetének legnagyobb eseménye az 1985-ös szarvasi találkozó volt, melyet a Bibó István és a Rajk László szakkollégiumok szerveztek, mivel elindította a szakkollégiumok politikai mozgalmának hálózatát, mely később a Fidesz megalakulását eredményezte. Megitélésében a mostani tanácskozás két szempont miatt fontos: egyrészt a helyszínválasztásnak köszönhetően intézményes formát ölt az anyaországi és az erdélyi szakkollégiumok közti viszony, másfelől pedig az elmúlt hónapok kétségei és vitái árnyékában a kézfogásra, az együttműködés lebonyolítására nyújt lehetőséget.

Hangsúlyozta: az optimisták úgy tartják, a szakkollégiumok értékalapú intézmények egy értékválságos világban, a tudásalapú tevékenységek szigetei a tömegképzésben, a civil társadalmak táptalajai, illetve erős szálak egy foszladozó társadalmi szövetben, a pesszimisták álláspontja viszont az, hogy egy letűnt kollektivista világ maradványai, hiábavaló harcok az individualizmus ellen. Különben is: a civilek miért szólnak bele az állam és a piac csatájába, a pragmatikus és célorientált oktatásban nincs helye az értelmiségnek, a hálózatok pedig maffiák.

A meghívott szerint ilyen helyzetben elsősorban a gyökerekre (protestáns iskolakollégiumok, angol college-ok, népi kollégiumok) kellene támaszkodni. Lényegtelen, hogy kié az elsőbbség, mert „egy folyamat részesei vagyunk. Büszkék kell legyünk a gyökereinkre és a többszöri megújulásra”.

MI A SZAKKOLLÉGIUM?

A szakkollégiumokról a Szakkollégiumi Charta nyújt kiforrott koncepciót. Három pillérre támaszkodik- szakmaiság, közösségiesség és társadalmiság-, és egy belső sokdimenziós hálózat jellemzi, mely személyes, szakmai, közösségi és funkcionális. Minél teljesebb ez, annál inkább fejlettebb egy szakkollégium, ugyanakkor pedig a szakkollégiumi lét nem igen-nem kérdése, hiszen különböző modelljei és fokozatai vannak.

Magyarországon a70-es évek közepén jelent meg a szakkollégiumi hálózat, a 80-as évek elejétől realitás, az évtized közepétől pedig politikai erő. A 90-es években megjelennek a határon túli kollégiumok, nő a tevékenységük intenzítása. Az ezredfordulótól gyorsan növekedik a létszámuk, az Interkoll pedig a diákegyüttműködés csúcsteljesítménye.

Ciucur Losonczi Antonius