Magyar kutatócsoport csatlakozik a világ legnagyobb égboltfelmérési projektjéhez

Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: mta.hu
Budapest, 2013. október 16., szerda (MTI) – Az MTA-ELTE Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport csatlakozik a jelenleg tervezett legnagyobb nemzetközi égboltfelmérési projekthez, a hamarosan induló LSST (Large Synoptic Survey Telescope) programhoz, amelynek keretében egy Észak-Chilében épülő obszervatórium 20 milliárd objektumról, a Naprendszeren belüli égitestektől a legtávolabbi galaxisokig készít majd felvételeket.

Az erről tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy világraszóló eredmények születnek az Akadémia és az egyetemek összefogásában. Mint az MTA elnöke kiemelte, az Akadémia által 2009-ben indított Lendület program, amelyet 2011-ben az egyetemekre is kiterjesztettek, olyan tudományos műhelyek létrejöttét támogatja, amelyek érdemben képesek részt venni a nagy nemzetközi kutatási projektekben.

“A Frei Zsolt egyetemi tanár által vezetett csoport ezt a fajta kutatói, kutatási kiválóságot szemlélteti, amelynek támogatására indítottuk a programot” – fejtegette Pálinkás József, kiemelve, hogy a Lendület programnak köszönhetően olyan tudományos műhelyek jönnek létre az akadémiai kutatóintézetekben és az egyetemeken, amelyekben a fiatalok is megtalálják a lehetőséget tudományos életpályájuk kiteljesedéséhez.

“Az asztrofizika leginkább nagy nemzetközi együttműködésben művelhető, hiszen kutatásainak +alanya+ a végtelen Univerzum, és csak úgy léphetünk előre, ha egyre jobb felvételeket készítünk az égboltról. Épp ezért 10-15 évente új nemzetközi projekt indul, amelyeknek köszönhetően az eget egyre mélyebben, azaz egyre halványabb objektumokat megfigyelve, egyre nagyobb felbontásban lehet fényképezi. Az így keletkező hatalmas adatbázisok feldolgozásához pedig speciális számítástechnikai és adatbányászati eszközökre van szükség” – emelte ki Frei Zsolt, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, aki 2012-ben nyert támogatást az MTA Lendület pályázatán.

Ismertetése szerint kutatócsoportja legfontosabb projektje a LIGO (Laser Interferometer Gravitational Wave Observatory) programban való részvétel. Az Egyesült Államokban – Washington és Louisiana államokban – megépített, lézeres interferométerként működő gravitációs hullámdetektor a gravitációs hullámok megfigyelésére szolgál. Einstein 1916-ban jósolta meg a gravitációs hullámok létét, közvetlen bizonyítékot azonban mind a mai napig nem találtak, holott kimutatásuk, rendszeres észlelésük nemcsak az általános relativitáselméletet igazolná, hanem új információkkal szolgálna a csillagokról és a galaxisokról.

“A hagyományos csillagászati megfigyelések az elektromágneses spektrum különböző tartományában folynak, a fény azonban egészen más információt hordoz, mint amilyeneket reményeink szerint a gravitációs hullámokból kinyerünk” – magyarázta Frei Zsolt, aki a sajtótájékoztatón bemutatta kutatócsoportja által a Lendület program keretében a LIGO számára kifejlesztett, az alacsonyfrekvenciájú környezeti zajok kiszűrésére szolgáló műszert. Az obszervatórium tíz készüléket rendelt, amelyeket november közepén szerelnek be.

A kutatócsoport a közelmúltban csatlakozott a Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System (Pan-STARRS) elnevezésű égtérképező projekthez, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól most nyert 240 millió forintnak köszönhetően pedig részt vehet az LSST-ben, amelyet Frei Zsolt a következő évtized legfontosabb csillagászati projektjének nevez. Az Észak-Chilében 2682 méter magasságban épülő obszervatórium 8,5 méter átmérőjű főtükre segítségével 20 milliárd égitestről szolgáltat majd információt. Üzembe lépése után 3 naponta a teljes égboltot lefényképezi majd és mindenféle objektumokról, kezdve a Naprendszeren belüli égitestektől a legtávolabbi galaxisokig készít majd felvételeket.

“A magyar asztrofizikusoktól azt várják, hogy a tudományos együttműködésben vegyünk részt és járuljunk hozzá a távcső üzemeltetéséhez. Mi azért csatlakozunk a projekthez már most, hogy szavunk legyen a tudományos megfigyelési stratégia meghatározásában, s minél hamarább megtanuljuk alkalmazni azokat a bonyolult szoftvereket, amelyekkel a továbbiakban majd dolgoznunk kell. Így gyorsabban tudunk majd eredményeket elérni” – fogalmazott Frei Zsolt.

– MTI –