Magyar kulturális események Nagyszebenben

Magyar kulturális események Nagyszebenben
Nagyszeben – A szabadtéri előadások és a koncertek voltak az Ars Hungarica címet viselő, augusztus 19. és 26. között lezajlott nagyszebeni magyar kulturális rendezvénysorozat legsikeresebb programjai – mondta el az MTI-nek Serfőző Levente, A Híd – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke, a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda igazgatója.

Számos magyarországi művész fellépésének köszönhetően több mint nyolcvan magyar kulturális rendezvényt szerveztek az idén az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Nagyszebenben, ahol bemutatták egyebek között az István, a király című rockoperát. Több mint ötezren voltak jelen az előadáson – mondta Serfőző, felidézve azt a magasztos pillanatot, amikor a közönség egy emberként énekelte a himnuszt.
A nyolcnapos programsorozat főszervezője azt tartja a legfontosabbnak, hogy sikerült e többnyelvű városban bemutatni a magyar kultúra sokszínűségét. Nagyszeben vendége volt többek között a Budapest Barokk Együttes, Sebestyén Márta énekes, Balogh Kálmán cimbalommester, a Shake Kvartett, Kecskés Mónika és Deák László orgonaművész, a Misztrál együttes, a Kampec Dolores, a Magyar Állami Népi Együttes, a Neoton Família, a Star Funk Simples és a Cornelio Tutu Band dzsessz-zenekar. Nem csupán a helyi és az Erdély más vidékeiről érkezett magyarok voltak jelen, a magyar rendezvények közönségének mintegy hatvan százaléka más nemzetiségű volt – mondta Serfőző Levente.

Tematikus napok

Az Ars Hungarica programjait tematikus napokra osztották. Egy-egy napnak volt a névadója például az itt született Borsos Miklós szobrász, Nyírő József író, aki egykor ebben a városban teljesített papi szolgálatot, akárcsak Barabás Miklós festőművész. Ugyancsak nevet adott az egyik napnak Kós Károly építész és író, valamint Petőfi Sándor.
A rendezvény két utolsó napját Bartók Bélának, illetve a 2004-ben elhunyt Bodor Mária textilművész és díszlettervező emlékének szentelték. Nagy sikere volt Orth Enikő zongoraművész In memoriam Bartók Béla címmel tartott zongorahangversenyének. A művész az MTI-nek elmondta: úgy állította össze műsorát, hogy a nagyszebeni közönség megértse Bartók munkásságának sokszínűségét. A legegyszerűbb gyermekdaloktól haladt „fölfelé”, a komolyabb, összetettebb hangzású művekig. A marosvásárhelyi születésű művész fel akarta hívni a figyelmet: Bartók Béla Kodály Zoltánnal együtt fedezte fel, hogy az igazi pentaton dallam gyökere Székelyföldön, a csíki népdalokban keresendő.
A másik Bartók-előadást a nagyszebeni Bartha testvérek és meghívottaik tartották. Három zenészről és feleségeikről van szó, ők hatan egy Baselből jött – ugyancsak romániai magyar származású – csellistával együtt kamarazenei előadással örvendeztették meg közönségüket. Eperjes Károly rendhagyó zenés-irodalmi műsorral kedveskedett nézőinek a XX. századi Istent kereső költők műveiből.

Megálmodták az Ars Hungaricát

Serfőző Levente az MTI tudósítójának felidézte: korábban feleségével családi és baráti körben szerveztek a helyi magyarság számára különféle találkozókat. Amikor lányuk óvodás lett, kerekasztal-beszélgetések keretében próbáltak megoldást találni a magyar óvoda problémáira. Serfőző ekkor már barátaival együtt szervezett kulturális programokat is, magyar nyelvű újságot alapított. Három évvel ezelőtt született meg a szándék, hogy e közösségszervező tevékenység számára jogi hátteret teremtsenek, így alakult meg egyesületük. Akkor már tudták, hogy Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa lesz, és megpályázták részvételüket az ezzel kapcsolatos rendezvénysorozaton. Így álmodták meg az Ars Hungaricát, a programok lebonyolításához pedig intézményes keretet is találtak, megalakítva az RMDSZ támogatásával a Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodát.