Az RMDSZ Bihar megyei szervezete 2002 óta díjazza azokat a személyeket, illetve csoportokat vagy intézményeket, akik/amelyek az elmúlt években kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a magyar kultúra terjesztése és ápolása terén. A választmány határozata értelmében három kategóriát jelöltek ki: emlékplakett- idén hat személy, illetve intézmény kapott ilyet-, Magyar Kultúráért Díj- ebből hármat osztottak ki-, valamint életműdíj, melyet egy személy vehetett át. A díjazottakról ugyanakkor a kulturális szakbizottság hívatott dönteni a körzeti szervezetek, az ügyvezető elnökség és a testületi tagok javaslata alapján.
A vasárnap esti ünnepségen Biró Rozália alpolgármester, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke és Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke nyújtotta át, a laudációkat pedig Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke olvasta fel. Emlékplakettet vehetett át Lukács Piroska Angéla köröskisjenői református lelkésznő, Martin Tímea népdalénekes, diáklány, a Mária Rádió, a székelyhídi Graffiti dráma- és filmműhely (a színjátszó csoport jogutódja), Thurzó Zoltán zongoraművész, egyetemi oktató, valamint a Moszkva Kulturális Egyesület. Magyar Kultúráért Díjban részesült Villányi Zoltán operatőr, televíziós szerkesztő, Emődi András levéltáros és a Nagyszalontai Református Egyházközség felnőtt kórusa. Pályafutásának egyfajta megkoronázásaképpen ugyanakkor életműdíjat adtak át Hajdu Géza színművésznek, a Szigligeti Színház tagjának.
Csongor és Tünde
A díjak átadása után egy áttörő vállalkozásnak lehettek szem- és fültanúi a közönség tagjai: a Színház az iskolában, iskola a színházban program keretében Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című tündérmeséjét mutatták be két részben öt váradi középiskola (a Iosif Vulcan Pedagógiai Főgimnázium és Művészeti Líceum, az Ady Endre Középiskola, a Szent László Római Katolikus Iskolaközpont, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Mihai Eminescu Főgimnázium) magyar diákjai. A nyolc csoportra osztott diákokkal Pál Hunor, Csatlós Lóránt, Tóth Tünde, Hajdu Géza, Kocsis Gyula, Ababi Csilla, Hunyadi István és Dimény Levente színművészek foglalkoztak. A kezdeményezés a tanulók lelkesedését és a publikum reakciót látva sikeresnek bizonyult, és talán felkeltette az ifjak érdeklődését a magyar irodalom iránt, akkor is, ha a szöveg nem mindig volt azonos az eredetivel. A konzervatívabb gondolkodásúak számára talán megbotránkoztató, hogy mit keres Flour Tomi dala, a Megasztár, Bochkor Gábor fényképe, a Facebook közösségi oldal vagy a Hamvadó cigarettavég egy Vörösmarty-műben, de tény, hogy az eredeti szándék teljesült, vagyis a gyerekek úgy találkoztak a drámairodalommal és a színházzal, hogy az általuk feldolgozott részben a saját világuk, létezési formájuk, művészetértésük és kreatívitásuk nyilvánult meg. Ugyanakkor a rendezők abból az alapállásból indultak ki, hogy a mese szimbolikája mindenki számára világos, így az sem okozhatott gondot, hogy a történetmesélés nem mindig volt koherens, és több esetben Monthy Pythonos-ra sikeredett egy-egy jelenet, mely az abszurd humoron túl azért mély mondanivalót hordozott magában.
Ciucur Losonczi Antonius
