Magyar feliratú utcanévtáblák

Magyar feliratú utcanévtáblák
Nagyvárad – Kedden sajtótájékoztató volt az RMDSZ-nél. Biró Rozália alpolgármester és Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök bejelentették: magyar utcanévtáblákat lehet igényelni az RMDSZ-en keresztül.

Keddi sajtótájékoztatójukon Biró Rozália alpolgármester és Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke bejelentették: az RMDSZ-en keresztül bárki igényelhet magyar feliratú utcanévtáblát. Méreteikben a törvényes szabványoknak megfelelő, az urbanisztikai szabályokba nem ütköző táblákról van szó, melyek két nyelven tartalmazzák a jelenlegi elnevezéseket, vagyis fel van tüntetve rajtuk a mostani utca, tér, sugárút, park stb. román megnevezésének magyar fordítása is. (Például: str. Primăriei- Városháza utca).

A kisebb, négyszög alakú táblák 10,11 lejbe (8,5 lej+ áfa), a téglalap alakúak, sarokházak esetén használatosak 27 lejbe (22,64 lej + áfa) kerülnek. Elmondásuk szerint az RMDSZ-sek időtálló, jogilag védhető megoldásra törekedtek, ezért döntöttek egyelőre amellett, hogy a régebbi magyar utcaelnevezések ne szerepeljenek a táblákon. Elsősorban azon magánszemélyek, civil szervezetek, intézmények és egyházak számára ajánlják a kétnyelvű táblák kihelyezését, aki/amelyek saját tulajdonú ingatlanokban laknak, illetve székelnek, ugyanis ahhoz, hogy valaki a saját házára kiszögeljen ilyeneket, nem kell külön engedély.

Településenként változik

Biró Rozália arra emlékeztetett: a két nyelvű utcanévtáblák ügye egy régóta boncolgatott probléma, azonban a mindenkori váradi polgármesterek (Petru Filip, Mihai Groza és Ilie Bolojan) eddig semmifajta pozítiv magatartást sem tanúsítottak az ügyben. Történik ez annak ellenére, hogy még 2006-ban a Helyi Tanács elfogadott egy olyan határozatot, melynek értelmében a sétány, tér, utca stb. megjelölés magyarul is felírható. A helyzetet némiképp nehezíti, hogy nem létezik országos törvényi keret, a kétnyelvűségre vonatkozó jogszabály csupán az állami intézményekben nyújtott szolgáltatásokról, az ott használatos formanyomtatványokról “beszél”. A helyzet különben településenként változik, függetlenül attól, hogy a magyarság részaránya meghaladja vagy sem a 20 százalékot. Nincsenek kétnyelvű utcanévtáblák Kolozsváron (18,8 %), Szatmárnémetiben (38 %) és Nagybányán (14,5 %) sem, viszont találkozni lehet ilyen feliratokkal Élesden, ahol 20 százaléknál kevesebb magyar él.

“Tekintettel azon szomorú állapotra, hogy egyelőre nem tudunk változtatni azon, hogy kisebbségben vagyunk a váradi Helyi Tanácsban, nincs meg a fele plusz egy szavazatunk, és csak az RMDSZ-es képviselők voksaira számíthatunk, úgy véljük: nem lenne értelmes megoldás az, hogy újra napirendre tüzze a testület az ügyet csupán azért, hogy aztán leszavazzák. Lehet ugyan tüntetni vagy utcára vonulni is, de általában az eredmény kérdéses. A fenyegetést és a paradicsomhajigálást pedig nem tartjuk az RMDSZ-hez méltónak, még akkor sem, ha néhány váradi civil szervezetnek az eszköztárában mindez megtalálható”, indokolta az elöljáró azt, hogy Szabó Ödön ötlete alapján miért döntöttek amellett, hogy az RMDSZ-sen keresztül lehessen igényelni kétnyelvű utcanévfeliratokat.

Lépcsőházaknál is

Az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kifejtette: a kétnyelvű feliratokat egy magáncég készíti, az RMDSZ-nél lehet feliratkozni. Néhány táblát már megrendeltek, a húsvét utáni héten valamennyi olyan körzeti helyi RMDSZ-székházra kihelyezik ezeket, mely a tulajdonukban van. Ugyanakkor leveleket küldenek a történelmi egyházaknak, a vállalkozóknak és a civil szervezeteknek, melyben arra kérik ezeket: szintén helyezzenek ki a tulajdonukban levő intézményi székházakra ilyen táblákat. “Végső soron semmi mást sem teszünk, csak egy terhet veszünk le az önkormányzat válláról, vagyis azt a határozatot, amit 2006-ban megszavazott a képviselő-testület, életbe léptetjük. Semmi másról nincs tehát szó, mint hogy a kapott igéreteket gyakorlatba ültetjük. Arról sem szabad ugyanakkor megfeledkezni, hogy a PD-L-vel megkötött Bihar megyei protokollumnak van egy kisebbségi kérdésekkel foglalkozó külön része, amelyen azt is megtalálható, hogy a különböző elnevezéseket magyar nyelven is lehet használni”, hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: a vállalkozóktól felajánlásokat várnak, hogy az így összegyűlt alapból fedezzék azoknak az idősebb személyeknek a táblakészítési igényeit, akiknek esetleg nincs annyi pénzük, hogy az árat kifejezessék.  

Egyébként a lépcsőházi bejáratoknál is ki lehet helyezni ilyen táblákat, azonban mivel ez a lakók közös és oszthatlan tulajdonát képezi, az érintett lakástulajdonosok többségi beleegyezése szükséges.