„Ma is veszélyben van a szabadságunk és a jövőnk”

A gyerekek is örömmel vettek részt a fáklyás felvonuláson, mely a két koszorúzás között zajlott. Fotó: Alexandru Nițescu
A gyerekek is örömmel vettek részt a fáklyás felvonuláson, mely a két koszorúzás között zajlott. Fotó: Alexandru Nițescu
A hagyományt folytatva, az RMDSZ megyei szervezete március 15-én közösen ünnepelt a történelmi egyházakkal, a civil szervezetekkel és a magyar tannyelvű iskolákkal. Idén az országos RMDSZ központi eseményét is Váradon, a Szacsvay-szobornál rendezték.

Hatalmas tömeg gyűlt össze március 15-én, péntek délután 18 órakor Szacsvay Imre mártírjegyző szobránál, ahol az RMDSZ Bihar megyei szervezetének hagyományos ünnepi rendezvénye kezdődött. A hangulatot csak fokozta, hogy idén az országos RMDSZ központi ünnepségének is Várad adott otthont, illetve a díszvendég Magyarország miniszterelnök-helyettese, dr. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke volt.

A sokadalmat dr. Bántó Norbert, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke üdvözölte, a Himnuszt a Francisc Hubic Művészeti Iskola Deé Róbert tanár által vezényelt fúvószenekarának kíséretében énekelték az ünneplők. A román miniszterelnöki üzenetet Ioan Mihaiu prefektus olvasta fel, Orbán Viktor magyar kormányfő bátorító szavait, jókívánságait pedig Csige Sándor kolozsvári konzul közvetítette.

Dr. Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese szerint az egyetemes magyarságnak is szüksége van arra, hogy minél több erdélyi magyar képviselje az összmagyarságot az Európai Parlamentben. Ünnepi beszédében felidézte: Nagyvárad sokat tett 1848–49-ben a magyar szabadságért, amiért a kései utódok köszönettel tartoznak a városnak. Úgy vélte: a forradalom csoda volt. Elbukott, de mégis győzött. Kijelentette: az európai parlamenti választások előtt „őseink és hőseink azt üzenik nekünk, hogy mindnyájunknak el kell menni, és politikai akaratunk kifejezésével megvédeni értékeinket és érdekeinket Európában”.
A KDNP-s politikus megítélésében ma is veszélyben a hazánk, a szabadságunk és a jövőnk, de nem csak a miénk. Míg azonban 1848–49-ben pontosan azonosítható volt az ellenség, manapság csak a hatása érezhető az élet minden területén: a politikában, a gazdaságban, a társadalomban, a szokásokban, a magánéletben és lassan már a fejekben is. „Európa lelkét vesztve sutba dobta értékeit: a hitet, a nemzetet, a családot” – fogalmazott.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke említést tett a szabadságharc bihari hőseiről, és azt mondta: a kollektív emlékezet megőrizte és megőrzi ezt az eseményt, amely lezárta a reformkor nemzeti ébredését, és modern nemzetté formálta a magyar népet. „El kell mondanunk újra és újra: amikor mi a magyar közösségünk szabadságáért harcolunk, akkor senkitől semmit elvenni nem akarunk. Mert a szabadság osztható, és ettől nem elfogy, hanem több lesz belőle. Jut belőle románoknak is, magyaroknak is bőséggel. Amikor a méltóságot kérjük számon, nem akarjuk elvenni a másik méltóságát! Amikor a nemzeti és közösségi szimbólumainkat használjuk, azzal román barátainktól semmit el nem veszünk, nem rövidítjük meg őket. Amikor az ellenünk és a nemzeti szimbólumaink elleni támadásra, a gyűlöletbeszédre válaszolunk, akkor mindössze megvédjük magunkat” – nyomatékosította. Ezután kitért a forradalom másik jelszavára, az egyenlőségre is. „Gondoljunk bele és gondoljatok bele ti is abba, kedves román barátaink, mennyi energiát fektetettek bele abba, hogy a mi jogos kéréseinket – a gyulafehérvári ígéretekkel kezdődően – az elmúlt 101 évben elutasítsátok, és mennyi energiát fektettünk mi abba, hogy meggyőzzünk benneteket, hogy jogunk van meghatározni sorsunk alakulását. Képzeljétek el, ha mindezt az időt és energiát legalább az elmúlt 30 esztendőben közösen és külön-külön is arra fordíthattuk volna, vagy arra fordítottuk volna, hogy csináljunk egy jobb helyet ebből az országból, akkor vajon ma előrébb tartanánk vagy sem? Biztos vagyok benne, hogy igen, előrébb tartanánk” – fejtette ki. Azt mondta: embert próbáló nehéz időkben mindenkinek szüksége van kapaszkodókra, támpontokra, olyan világítótornyokra, amelyek eligazítják az úton, megmutatják a jó, a járható, a helyes utat. Ilyenek a 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc értékei.

Orwelli világ

„Ma is nagy változások előtt áll a világ és áll maga Európa is. Mi az őshonos etnikai nyelvi kisebbségek ügyét az elmúlt években európai üggyé tettük. Elindítottuk útjára a kisebbségvédelmi csomagot, összegyűjtöttünk több mint egymillió-kétszázezer aláírást, és azt akarjuk, hogy az Európai Unió közösségi szinten rendezze az őshonos kisebbségek ügyét” – folytatta. Hozzátette: Romániának pontosan száz esztendeje volt arra, hogy a gyulafehérvári ígéreteket betartsa. „Európában Dél-Tiroltól Finnországig az autonómiák különböző formáival a többség-kisebbség viszonyát nyugvópontra lehetett ennyi idő alatt tenni. Most itt az idő, hogy ez megtörténjen Európának a keleti felében is, ebben az országban is, Romániában is” – közölte. Megjegyezte azt is: nemcsak védekezni, hanem építkezni is kell, amihez európai uniós és anyaországi segítség is szükséges.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a legendás Orwell-könyvet, az 1984 című regényt hozta fel példának, mely szerinte félelmetes pontossággal írja le a mát, de reményei szerint a jövőre vonatkozóan nem lesz igaza. Arra hívta fel a figyelmet, hogy erőszakszervezetek vegzálják sikeres vezetőinket, meglátásában a terv közösségünk teljes kontroll alá helyezése, megfigyelése, a végső cél a felőrlés, a beolvasztás. Váradon pedig nemcsak az embereket, a házakat is uniformizálnák. „Egyenlőség-e az, amikor azt, aki romángyalázó feliratokat írt egy falra Marosvásárhelyen, egy nap alatt előállítják, míg hasonló esetben Nagyváradon eljárást sem indítanak. Az elkövetőket nem találják, vagy a legsúlyosabb esetnél, a magyar zászlóégetésnél több mint egy hónap telik el, mire megvan a tettes? Ez utóbbi ügynek van helyi magyar–magyar politikai pikantériája is. A városháza magyar néppártos tanácsadója, a román magyarellenesekkel összhangban kijelentette, a magyar zászló is hibás, hisz provokál. A magyarok nagyon nagy többségének más a véleménye. Rossz választ adtak, a jó válasz a szolidaritás lett volna, az, ha az EMNP irodára is kiteszik a magyar zászlót. Ma is jártam arra, nincs ott. És sajnos az Ady-líceum fűtéshálózata esetében is a rossz oldalra álltak” – közölte a honatya.

Mellszobrok

Szokás szerint a cserkészfogadalmat Borsi Imre Lóránt, a cserkészszövetség elnöke vezette le, majd egy különleges momentum következett: II. Rákóczi Ferenc és Mátyás király mellszobrát közösen leplezte le Pásztor Sándor megyei tanácselnök és Semjén Zsolt. Jelen voltak Belényesújlak és Belényessonkolyos közösségeinek képviselői is, ugyanis ott lesznek majd felállítva az alkotások. A szoboravató közben a köröstárkányi Serkentő-kórus Kossuth-nótákat énekelt.

A több tíz percen keresztül zajlott koszorúzások után méltóságteljes fáklyás menet indult lovashuszárokkal az élen a Petőfi-mellszoborig.

Itt Fekete Tibor diák osztotta meg beszédét az ünneplő közösséggel. Ő annak a szónoki pályázatnak a nyertese, melyet a nagyváradi magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg, Petőfi mondta címmel. Ismét felléptek a Serkentők, majd Helmeczi Tibor, a Magyar Polgári Párt Bihar megyei szervezetének vezetője olvasta fel Mezei Jánosnak, az MPP országos elnökének az üzenetét. A megemlékezés koszorúzásokkal zárult.

Ciucur Losonczi Antonius



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .