M. szenvedélyes szerelme

Akt.:
M. szenvedélyes szerelme
A Kolozsvári Román Nemzeti Opera legújabb bemutatója a maga nemében páratlan vállalkozásnak tekinthető.

„Doar M… De la Marguerite” című rendkívüli balettelőadással színre viszi Marguerite Gautier és a fiatal Armand Duval szenvedélyes szerelmi történetét, amely az Ifj. Alexandre Dumas „ A kaméliás hölgy” című regényéből ihletődött. A darab rendezője, koreográfusa Livia Tulbure Gună, forgatókönyvírója Liliana Moraru. A zenéjét a nagybányai zeneszerző, Călin Ionce szerezte. A szenvedélyes szerelmi történetet neves balett- táncosok, Andreea Jura (M.) és Dan Haja (Armand) megelevenítik, táncaikkal a mély, tiszta érzelmeket jelenítik meg. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón jelen volt a rendező- koreográfus, a forgatókönyvíró és a két szólótáncos. Az előadás keletkezéséről, a próbafolyamatról beszéltek a sajtó képviselőinek.

Rendkívüli előadás

A rendező, Livia Tulbure Gună a Román Nemzeti Opera tagja, balett- táncos volt, jelenleg egyetemi oktató. Mostani elképzelése a táncszínházi elemekre építkezik, ugyanakkor a modern balett elemeit is szem előtt tartja. Az előadásba modern, a mai szemmel könnyen elfogadható, de látványos elemeket visznek be, melyek inkább az akrobatika fele haladnak. Ennek köszönhetően a ma nézője a mondanivalót, a művészi szándékot könnyebben értheti meg. A közönség a stiláris szándékokat rejtetteb formában érzékelheti. Az előadást magáénak tekintheti. A kortárs mozgásformák közelisége, könnyebb megérthetősége, a nézőkre gyakorolt hatása, a kedélyek osztottsága, a felszabadult gondolkodást segíti elő. A tánc eszközeivel kifejezett szereplők közti kapcsolatok érzékeltetése egyedi élményt nyújt. A rendező túllépte a klasszikus balett kereteit. Alternatív megoldást választott, amely más mozgássort igényel, előtérbe kerül az érzelmek megjelenítése. A balett társulat számára is kihívást jelent. A rendező M. szemszögéből[CF1] mutatja be a hét jelenetből álló történetet, az egymást követő eseményeket. A szólótáncosok érzékeltetik, hogy a szenvedélyes szerelem, annak mély átélése, a drámaisága, az áldozatvállalás az emberi létet újjá alakítja. A múltra való visszapillantása ellentmondásos érzelmeket vált ki. M. magányosan van a szobájában, halálos beteg. Felidézi életének főbb eseményeit. A fényűző szalonjában tartott estélyen, egy adott pillanatban, megjelenik Armand. A fiatalember, érzelmeinek őszinte kinyilvánításával, meghódítja M.-et. Következő kép az együtt töltött boldog órákat juttatja eszébe, amelyeket a vidéki házban élték át. Boldogságukat George Duval, Armand apja szinte széttöri. M. önfeláldozó magatartása révén a Duval család hírnevét megmenti. Fájdalmasan érinti az a megaláztatás, amelyet az egyik estélyen élt át. A szerelme mélyen megalázta. Az M. szerepét alakító Andreea Jura érzékelteti a táncával, M. mennyire sajnálja, hogy a tiszta szerelem megtalálása előtt, dekadens életet élt. A balettkar végig jelen van a színpadon, megjeleníti ezt a dekadens világot. Az előadás drámai részét a szólótáncosok jelenítik meg. A narratív rész szavak nélkül történik.

A rendezés az érzelmekre, az emberi kapcsolatokra összpontosít.

A sajtótájékoztatón felvetődött a kérdés: a rendező, miért nem használja a klasszikus balett elemeit. Lívia Tulbure Gună elmondta, hogy a klasszikus balettről nem mondott le. Hiszen ő maga is balett- táncos volt. De más elemeket, nyelvezetet, kifejezési lehetőségeket talált. Más típusú előadást rendez. Az előadásával a fiatalokat is meg akarja szólítani, amikor a klasszikus balett elemeket összekapcsolja új elemekkel. A sokféleséget akarja megjeleníteni, mikor más képeket, kifejezési formákat használ. A csodálatos zene végig kíséri az előadást. Nem a narratív elemekre, hanem az érzelmi kifejezésekre helyezte a hangsúlyt. Az előadás forgatókönyvírója, Liliana Moraru kiemelte, hogy a közönség érzelmekkel teli, élő előadást tekinthet meg. Elképzelése szerint a produkció, a klasszikus és modern elemek összekapcsolásával, filmszerűvé válik. A szóló- táncosok – Andreea Jura és Dan Haja- elmondták, számukra kihívást jelent a klasszikus balett kereteinek túllépése. Ugyanakkor új tapasztalatot szereztek. Szabadabb megnyilvánulási lehetőségük van, tapasztalják a szabadságot, és az érzelmek kifejezésére összpontosítanak. A balett- táncosok minden alkalommal az újat keresik. Minden stílusnak meg van a maga fontossága, legyen klasszikus, neoklasszikus vagy modern balett.

Remekműből balettelőadás

Ifj. Alexandre Dumas 1848-ban írta híres regényét „A kaméliás hölgy” című alkotását, amely Marguerite Gauter, az elragadó szépségű kurtizánról szól, aki mindent feláldoz szerelméért. Armand nem érti, de talán nem is tudja becsülni ezt a lángoló, mindent elpusztító szerelmet. Az ifjú Dumasnak az önéletrajzi regénye. Maga alkalmazta színpadra. A remekmű világsikert aratott. Belőle született meg G. Verdi „Traviata” című operája. De több filmfeldolgozás is készült, világhírű színészekkel. Egy világhírű remekműből, regényből balettelőadást alkotni szerintem merészség. Ezt a merészséget becsülni illik. Az előadás alkotói merészségüknek köszönhetően sikert aratnak. Kolozsvár operát kedvelő közönsége becsülni tudja az értékes előadásokat.

Csomafáy Ferenc