Londoni becslés: negyedmillió román és bolgár érkezhet a munkaerő-piaci nyitás után

Londoni becslés: negyedmillió román és bolgár érkezhet a munkaerő-piaci nyitás után
Negyedmillió román és bolgár munkavállaló érkezhet Nagy-Britanniába a korlátozások jövőre esedékes felszámolását követő öt évben egy brit kampányszervezet csütörtökön ismertetett elemzése szerint.

 

A MigrationWatch UK nevű konzervatív, a szabályozás nélküli bevándorlást az uniós társállamok esetében is erőteljesen ellenző kampánycsoport közölte: különböző becslési módszerek alapján készített prognózisuk azt valószínűsíti, hogy a két kelet-európai EU-tagállamból 2014 januárja után évente 30-70 ezer bevándorló érkezhet munkavállalási céllal Nagy-Britanniába. A csoport szakértői a sáv középértékét, vagyis az évi 50 ezer román és bolgár bevándorlót vették alapul irányadó becslésként.

A szervezet kiemelte, az öt év alatt várható 250 ezer román és bolgár letelepülő olyan brit nagyvárosok lélekszámával lenne egyenlő, mint Plymouth vagy Newcastle.

A MigrationWatch UK hangsúlyozta azt is, hogy Romániában és Bulgáriában az egy főre jutó átlagjövedelem a nagy-britanniai szint ötöde, és mindkét országban nagyon magas a fiatal munkanélküliek aránya.

A szervezet szerint azonban az alapbecslésben szereplő 250 ezres számra is több, felfelé mutató bizonytalansági tényező hat. Az egyik ilyen tényező a már Spanyolországban tartózkodó egymillió román, akiknek csaknem a harmada munkanélküli. A MigrationWatch UK szakértői szerint komoly annak a kockázata, hogy ők is átköltöznek Nagy-Britanniába, amikor egy év múlva lejár azoknak az átmeneti intézkedéseknek a hatálya, amelyeket a brit kormány a román és a bolgár munkavállalók számának korlátozására a két ország 2007-es EU-csatlakozása után bevezetett.

A csoport az előrejelzés másik fő bizonytalansági tényezőjének tartja a Romániában és Bulgáriában élő, összesen 2,5 millió roma lakosságot, amelynek tagjai a csütörtöki elemzés szerint hazájukban súlyos diszkriminációtól szenvednek.

A szervezet szerint az előző brit kormány “katasztrofális mértékben alábecsülte” a 2004-ben EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból várható munkavállalók számát.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely 2004-ben a lehetséges átmeneti létszámkorlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép-kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. A Munkáspárt vezette korabeli brit kormány évi 5-13 ezer betelepülővel számolt a térségből, ez az előzetes becslés azonban valóban igen óvatosnak bizonyult. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer – a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozóval együtt több mint egymillió – kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a bővítés óta, kétharmaduk Lengyelországból.

Nem hivatalos becslések szerint ugyanakkor a 2004-es bővítés óta Nagy-Britanniában megfordult keleti munkavállalók legalább fele már hazament, nem utolsósorban az utóbbi évek súlyos brit recessziója miatt.

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök már több ízben kijelentette, ha a 2004-es EU-bővítés idején a konzervatívok lettek volna kormányon, korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az akkor felvett közép- és kelet-európai tagállamokból.

A Konzervatív Párt vezető politikusai részéről az utóbbi hónapokban olyan nyilatkozatok is elhangzottak, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.