Liturgia: elimádkozott hitvallás

Akt.:
Liturgia: elimádkozott hitvallás
Nagyvárad- A Hit Évének rendezvényei keretében szombaton a II. Vatikáni Zsinat fontosságáról és eredményeiről, illetve kihívásairól szervezett konferenciát a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.

A Püspöki Palota dísztermében összegyűlt érdeklődőket Exc. Böcskei László megyés püspök köszöntötte. Felidézte, hogy XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából hirdette meg tavaly októberben A Hit Évét, melynek keretében az elmúlt hónapokban számos érdekes és különleges rendezvényt szerveztek a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében is, nem csupán a püspökség szívében, hanem helyi szinteken, vidéken is. Az 50 év eredménye és reménye című konferencia tulajdonképpen megkoronázza ezeket az elméleti és gyakorlati tapasztalatokat, élményeket, rávilágít arra, hogy a zsinat nem csak egy világkonferencia volt, hanem egy olyan fontos útjelző, mely hosszú időre meghatározza a katolikus egyház történetének alakulását. Egy olyan egyházképet bontakoztat ki folyamatosan, mely által kiderül, hogy a saját lényegét megőrizve, az egyház mit adhat a világnak és a világért.

Ezt követően a kolozsvári Babeş- Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának oktatói tartottak témába vágó, aktuális és néha provokatív területeket is érintő előadásokat. Dr. Nóda Mózes hangsúlyozta: azért volt más a II. Vatikáni Zsinat, mint a korábbi egyházi tanácskozások, mert több mint 2500 püspök volt jelen, és meghívtak rá világi személyeket, nőket, protestáns és ortodox egyházi vezetőket is. Egy olyan átalakulási folyamatnak a betetőzése volt, mely tulajdonképpen nem ért véget a munkálatok lezárultával sem. Az egyház kitört az elszigeteltségből, új egyháztudatot hirdettek meg, érvényesülni kezdett a szubszidiaritás elve, és többé nem lehetett vagy kellett úgy gondolni a katolikus egyházra, mint egy archeológiai múzeumra vagy egy vidéki klubra. XXIII. János pápa 1960-ban állította fel az előkészítő komissziót, melynek 23 kinevezett tagja, 36 tanácsadója és 13 albizottsága volt. A zsinat munkálatai 1962-ben kezdődtek el, az első jelentős dokumentumot, a liturgikus konstitúciót 1963. december 4-én fogadták el ünnepélyesen 2147 igen és 4 ellenszavazattal, majd 1964. február 16-án, nagyböjt első vasárnapján lépett hatályba, és jelentett új korszakot a liturgikus életben.

Dr. Oláh Zoltán Izajás próféta könyve 7. fejezete 9. versének utolsó kijelentését értelmezte több szempontból, annak alapján, hogy az eredeti szöveget hogyan fordították. Ez a mondat K. e. 735-ben hangzott el, abban a történelmi kontextusban, amikor kisebb helyi csetepaté alakult ki Jeruzsálem falain kívül. A „Bizony, ha nem hisztek, nem maradtok meg” vagy más átiratban „Ha nem bíztok, bizony nem lesztek biztonságban” mondat arra utal, hogy a hívő ember szilárd alapokra helyezkedik, Istenbe vetett hittel, mert a hit összefonódik az igazsággal és a valósággal- magyarázta az egyetemi oktató.

Ökumenizmus

Dr. Zamfir Korinna arról beszélt: az ökumenizmus szempontjából a nem katolikus megfigyelők meghívása és részvétele egy felkiáltó jel volt, hiszen elgondolkoztathatta a püspököket, különösen azokat, akik tisztán katolikus vidékről érkeztek. Kiderült számukra, hogy a protestánsok vagy ortodoxok szintén Krisztus-követők, nem eretnekek vagy szakadárok. Mérföldkőnek számított ugyanakkor az ökumenizmusról szóló rendelkezés kibocsátása, melyet 2137 igen és 11 ellenszavazattal fogadtak el, és VI. Pál pápa hirdetett ki 1964-ben. Ebben a zsinat újrafogalmazta a katolikus és a többi egyház viszonyát, új egyháztani elveket hirdettek meg, feladták a rekatolizációt, és például kimondatott, hogy jogos a pluralizmus, mert Isten üdvözítő akaratának megnyilvánulása az ökumenizmus.

Dr. Vík János arra kereste a választ: szerethető-e ma az egyház? Felsorolva azokat a problémákat is, melyek miatt sokan, magukat amúgy vallásosnak tartó emberek, mint intézménytől, eltávolodtak az egyháztól, végül arra a következtetésre jutott, hogy az iránta való töretlen, de kritikus lojalitással, a papok és a hívek részéről egyaránt tanúsított nyitottsággal az egyház nem célpontja kell legyen a szeretetnek, hanem egy kommunió, melynek az alapja és küldetése maga a szeretet.

Ciucur Losonczi Antonius

 

Címkék: ,