Levegő: papíron tisztább, mint tüdőben

Levegő: papíron tisztább, mint tüdőben
Nem hozott sikert a tervet összeállító cégnek az a közvita, amelyen bemutatta a levegőminőség javításával kapcsolatos tervet. Sőt, egy szakértő naivnak nevezte a célkitűzéseket.

Öt éves terv ez is, de nem egészen olyan, mint a régebbiek – bár abban talán hasonlít, hogy sok kifogásolnivalót és általánosságot találtak benne a kritikusai. Öt évre szóló tervet készített ugyanis egy cég, arra, hogy miként lehet megőrízni, illetzve javítani a megye levegőjének minőségét. Ez egyébként egy országos akció része, ilyet minden megyében készítenek, a megyei tanácsoknál megvitatják a tervet, majd így áll össze a nagy egész. A Bihar megyei közvita kedden délután volt a Megyei Tanács székhelyén, és a témakörben érintett intézmények képviselői vettek részt rajta. Mint a helyszínen megtudtuk, a rendkívül hosszú dokumentációt a nagyváradi Acormed céggel állíttatták össze. Ez a magánvállalkozás környezetvédelmi szolgáltatásokkal foglalkozik.

Viták

A cég képviselője ismertette tehát a tervezetet, és az intézményvezetők hallgatták – ám, maga a prezentáció sem sikerült valami jól. A kivetítéses bemutató annyira nem jött össze, hogy kezdetben csak a dokumentumok fele látszott a kivetítőn, majd minden miniatűrben jelent meg, végül az előadó leállíttatta ezt, és technikai segítséget kért. Ekkor – a szünetet kihasználva – alakította át aztán az egészet valós közvitává a hallgatóságból szót kérő szakértő, aki a környezetvédelmi hatóságot képviselte. Érdekesség például a dokumentációban, hogy 2013-at vette ugyan referenciaévnek, amikor még a váradi hűerőmű is a mostaninál sokkal szennyezőbb anyagokat égetett, rengeteg volt a lakossági panasz is a levegő minőségére – a mostani összegzésben mégis az áll, hogy rendben volt a légminőség. Egyébként a további rontó tényezőkként szerepel benne például a járműforgalom, a lakosság által végzett fűtés (mivel sokhelyütt még szenet használnak, illetőleg tiltott anyagokkal hulladékkal is fűtenek), de még a Borsi úton található krematórium is. Mi több, még az ország schengeni csatlakozásának halasztódása is rontja a levegőt. Hogy miként? Erre rákérdezett maga a környezetvédelmi felügyelőség küldötte is. A válasz szerint úgy, hogy a határátkelőknél így még mindig ellenőrízni kell, sokszor fel is torlódnak a járművek, amelyek járó motorral várakoznak.A vita során aztán a környezetvédelmi szakértő többek között azt kifogásolta, miért pont a jelzett lett a referenciaév, mert szerinte azóta már jobb a légminőség. Emellett szót emelt az ellen, hogy immár úgy szerepel, mintha sehol nem lenne súlyosan szennyező szénalapú fűtés. Holott nagyonis van. Igaz, hogy a vállalatoknál már megszűnt, és az ország európai vállalásai szerint lassanként mindenüt meg kell szűnnie – de még nem, tartunk itt, holott a dokumentációban erről már szó sincs. Így az a téves kép rajzolódik ki, hogy három évvel ezelőtti adatoknál még hatvenezer egység – főleg háztartás – szerepel a megyében, mint szénnel fűtő, egy évvel későbbi kimutatásnál már nulla. Ami nyilván nem valós. Az iratcsomót összeállító cég képiselője azzal védekezett, hogy nekik az ország vállalásait kell szem előtt tartaniuk, meg azzal, hogy nem kaptak újabb adatokat sehonnan – ami nem győzte meg a méásik felet. Az is hasraütéses megoldással került bele a tervbe például, hogy mostanság kedvezőbb az időjárás, mit pár éve. Arra a kérdésre, hogy ezt honnan szedi, a cég képviselője ismét azt mondtam, erről sem kaptak adatokat, ezúttal a meteorológiai szolgálattól nem. Hiányolták egyebek mellett azt is, hogy nem szerepel az iratokban, hogy még akár visszaesés is várható a levegő minőségének tekintetében, ugyanis a kormány el akarja törölni a használt autók behozatalának szigorításait, így ismét mindenféle agyonhasznált vacak is futhat az itteni utakon. Mi több, az említett szakember a terv valós terv részét is naivnak mondta: szerinte túl sok általánosságot tartalmaz, konkérumot meg alig. Erre a válallkozás küldötte még azt is elismerte, hogy egyszerűen más megyákben készülő hasonló iratokból vettek át célkitűzéseket, ötleteket, passzusokat…

Tisztább kellene

Nemzetközi tudományos vizsgálatokkal alátámasztott az a tény, hogy a levegőben levő mikrobák száma szorosan összefügg a levegőben lebegő szemcsék számával (szállóporok és ülepedő porok), és leggyakrabban ezek felületére tapadnak a levegőben előforduló mikroorganizmusok (baktériumok, penész- és élesztőgombák, vírusok, egysejtű protozoonok). Dacára a légszennyezés sökkentését célzó uniós intézkedéseknek, amúgy az európaiak átlagosan 56%-a úgy véli, az utóbbi tíz évben romlott a levegő minősége; a leginkább az olaszok aggódnak emiatt, 81% van ezen a véleményen, de Románia, Ciprus, Franciaország, Görögország, Magyarország és Spanyolország lakóinak 70-75%-a is úgy gondolja, nőtt a légszennyezés. Ez egy olyan Eurobarométer-felmérésből derült ki, amely épp abban az évben készült, amelyet a nevezett cég itteni referenciaévnek használt. A felmérés szerint egyébként 79% úgy véli, az EU-nak kiegészítő rendelkezéseket kellene hoznia a levegőszennyezés problémájának megoldása érdekében.

Szeghalmi Örs