Letették a bölcsőde alapkövét

Akt.:
Letették a bölcsőde alapkövét
Szerda délután a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának udvarán lefektették az ott megépülő magyar bölcsőde alapkövét, mely reményeik szerint jövő ősztől működhet.

Az időkapszulát Grezsa István kormánybiztos, Csűry István püspök, és Pásztor Sándor megyei tanácselnök helyezték el, valamint az alapkőletételnél közreműködött még Kecskés Edit, a Csillagocska óvoda vezetője, Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Dénes István Lukács esperes és Farkas Zsolt előadótanácsos is.

Grezsa István kormánybiztos azt nyilatkozta: a Magyar Kormány Kárpát-medencei bölcsőde- és óvoda fejlesztési programjának partiumi részéről van szó, mely ha nem számítjuk a gazdaságfejlesztési projektek alapjait, akkor a legnagyobb költségvetésű most futó nemzetpolitikai program. Két ütemben összesen 38,5 milliárd forint forrást rendelt Magyarország kormánya erre a 2019 végéig tartó sorozatra, melynek keretében az egész Kárpát-medencében 153 új bölcsődét és óvodát fognak építeni, valamint közel 450-et felújítanak majd. 15-17 ezer magyar gyerek születik évről-évre váltakozó számban a Kárpát-medencében, ezért ezekből a számokból kiindulva és az elvándorlást is figyelembe véve az a céljuk, hogy bőven 60 ezer fölé emeljék a magyar óvodákba járó gyerekek létszámát. Maga az egész program tulajdonképpen azért indult el, mert azt gondolják: a gyerekek a magyar bölcsődei és óvodai rendszerben, a mesevilágon keresztül találkoznak sok helyen, különösen a szórványban, a magyar nyelvvel, a magyar kultúrával.

A jövőt reméli

A Nemzetpolitikai Államtitkárságnak évről-évre vannak tematikus évei, tehát rengeteg tudás halmozódott fel, s közben adatokat is gyűjtenek a Nemzetpolitikai Kutatóintézet segítségével, s így tűnt fel, mennyire egyenetlen a magyar bölcsődékhez és óvodákhoz való hozzáférés a Kárpát-medencében, egészen komolyak a hiányok. „Azt hiszem, hogy 97 évvel a békediktátum után, a 21. században meg kell haladni Trianont, és ezt csak úgy lehet, ha a magyarországi társadalom felemelkedésével együtt természetes érzületté válik, hogy ha nekünk több van a javakból, akkor ezekből a külhoni nemzettársainknak is juttattunk”- fogalmazott.

Csűry István püspök igei felvezetőjében hangsúlyozta: az az ember, aki bölcsődét épít, egészen biztosan a jövőt reméli, hiszen kicsiny gyermekeket fognak oda vinni. Azok pedig, akik nézik majd az épület emelkedő falait, nem csupán a jövendőt, hanem a jelent is nagyon komolyan fogják venni, mégpedig azért, mert a bölcsőde elsősorban azokat a szülőket kell majd tanítsa, akik oda viszik majd a gyermekeiket, és akiknek azt kell megérteniük: Isten úgy szerette őket és szereti ezentúl is, hogy az ő egyszülött Fiát adta azért, hogy örök élete legyen az embernek.

Kötelez

Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke azt nyomatékosította, hogy a gyermekeket nevelő-oktató intézmény felelőssége mindannyiunkat kötelez. A családi neveléssel, a szülői házzal közösen összekészített útravaló batyu az, amelyből a gyermekeink a későbbiekben táplálkozni fognak, így tehát úgy kell összecsomagolnunk, hogy felnőve, ha időnként kibontják ezt a batyut, becsületet, tisztességet, keresztyén emberséget mazsolázzanak belőle, és ezt tudják tovább örökíteni a jövő nemzedékének is.
A Csillagocska óvodások énekszámokkal szolgáltak az ünnepségen.

Ciucur Losonczi Antonius