Lelki napot tartott a rend

Lelki napot tartott a rend
Nagyvárad- Kedden lelki napot tartott a nagyváradi premontrei préposti széktemplom közössége, melynek keretében a pálosok védőszentjének, Remete Szent Pálnak tiszteletére előadások hangzottak el.

 

A délután öt órakor kezdődött, szentmisével egybekötött előadások kezdetén Fejes Rudolf Anzelm O.Praem apát, várad-hegyfoki prépost-prelátus arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét: a templomot a pálosok építették 1742-ben, de a szerzetesrendek II. József általi feloszlatását követően nem tértek vissza Váradra, így a szent hajlékot 1802-ben a premontreiek kapták meg kártérítés gyanánt.

Első értekezésében az apát teológiai történeti szempontból beszélt a remeték hitéről. Remete Szent Pál szellemiségének, lelkiségének bemutatása érdekében képzeletben a keresztény ókorba kalauzolta a jelenlevőket. Többek közt elhangzott: a korabeli remeték a sivatagba vonultak vissza aszketikus gyakorlataikat végezni annak reményében: önsanyargatásukkal elérik, hogy úrrá legyenek önmagukon, s ezáltal Isten akaratának rendelkezésére álljanak. Ezzel tulajdonképpen Krisztust próbálták utánozni, aki sokszor elhagyatott helyekre vonult vissza imádkozni, hogy közvetlenül tudjon találkozni Istennel. Ennek ellenére a szerzetes atyák élete nem a társadalom peremén zajlott, hiszen spiritualitásuknak köszönhetően az emberek sokszor felkeresték őket gondjaikkal, bajaikkal. A remeték ugyanakkor lelki hatalomra törekedtek, a Bibliát pedig törvénykönyvnek tekintették, ezért gyakorlatba akarták ültetni. A szövege parancs volt számukra, és a Szentírást olvasva a misztikus mondanivalót is megragadták. A felsoroltakat belevitték a hitükbe is, s ezzel hozzájárultak a katolikus egyház hitvallásának megalkotásához- magyarázta Fejes Anzelm, aki néhány regulát, illetve a 6. századból származó, Istennel kapcsolatos remete mondást is ismertetett a szerzeti élet alappillérjeinek megvilágítása érdekében.

Magyar földön

Egy bűnbánati negyedórát követően a misén Szent Márk könyvéből szólt az evangéliumi részlet. Prédikációjában a premontrei apát azt emelte ki, hogy a szent remeték lelki hatalmat akartak szerezni, az életük pedig annak bizonyítéka, hogy ha jót akarunk cselekedni, akkor semmilyen világi hatalom vagy gonosz érdek nem tud megakadályozni minket ebben. A remeték aszkézise ugyanakkor az igazság képviseletével párosult, Isten akaratát követve a saját életükre értelmezték az Úr által küldött jeleket, ezek segítségével fürkészték sorsuk alakulását, menetét.

A lelki délután egy olyan expozéval zárult, melyben Remete Szent Pál tiszteletéről esett szó magyar földön. Mint ismeretes, a pálos rendet Boldog Özséb alapította, Remete Szent Pált választva védőszentnek. A prépost-prelátus hangsúlyozta: Remete Szent Pál tisztelete az Árpád-házi szentek után a legnagyobb volt Magyarországon. Ereklyéit Konstantinápolyban őrizték, utána Velencében. 1381-ben Nagy Lajos király békeszerződést kötött a velenceiekkel, ezért Remete Szent Pál testének nagy része Budára került, mely év novemberében nagy ünnepség, körmenet keretében a budaszentlőrinci főkolostorba szállították. 1475-ben Mátyás király a törökök felett aratott győzelmét Remete Szent Pál pártfogásának tulajdonította, ezért a pálos a kedvenc rendje lett, és ettől kezdve Magyarország védőszentjének is tekintették. 1522-ben II. Lajos elhozta Prágából a fejereklyét is, ennek örömére 1523-ban ismét nagyszabású ünnepségeket szerveztek. Mohács után azonban az ereklyék megsemmisültek, így napjainkban hiába keresnénk ezeket.

Ciucur Losonczi Antonius

Címkék: ,