Lehetséges-e megvalósítani a nulla energiaigényű épületet? Passive House plus szabvány

Akt.:
Lehetséges-e megvalósítani a nulla energiaigényű épületet? Passive House plus szabvány
Mivel célunk a hőveszteségek csökkentése, az épületnek egy minél szabályosabb formát adunk, így csökkentjük azokat a felületeket, amiken keresztül az épület hőenergiát adhat le.

Természetesen nem választunk gömb alakút, hanem egy hasábhoz közeli formát, minél kevesebb éllel és sarokkal. Az épület alakja nem lesz nagyon nyújtott, és nem lesznek rajta kiszögellések. A mutató, amit követünk a felület és a körbezárt térfogat aránya. Ezek a korlátozások kihívást jelenthetnek az építésznek. A téli napsugárzás legjobb hasznosítása érdekében a tervező a ház déli tájolását biztosítja és elkerüli a ház egyéb épületek vagy növényzet általi beárnyékolását.

A szigetelés

Természetesen az energiahatékonyság első szempontja az, hogy ne veszítsünk meleget hőátadással. A 10 cm-es termikus burok egy vicc, nem szigetelés. Ez legfeljebb akkor hasznos, ha nemes vakolat számára szolgál alapul. Ahhoz, hogy energiahatékonyságról beszélhessünk, olyan szigetelésre van szükségünk, ami jelentősen csökkenti a hőátadást az épület és a külső környezet között. A falaknál a 30 cm vastag polisztirol, vagy a tetőnél a 40 cm nem túlzott. Szükséges ugyanakkor a teljes alapzat szigetelése is; a 20-25 cm-es szigetelő vastagságok nem ritkák. A szigetelés helyes vastagságát a tervező, a PHPP programmal állapítja meg. Egy másik fontos szempont a szigetelőanyag folyamatossága, megszakítása nem indokolt semmilyen körülmények között. Abban az esetben, ha felújításról beszélünk, amikor nincs lehetőség az alap alatti szigetelésre, nyilván a padozat alatt kell szigetelni, beleértve az alagsor falait is, egy 1 m széles sávon lefelé.

A hőhidak kiküszöbölése

A szigetelés folytonossága hasonló a hőhidak elkerüléséhez. Semmi esetre sem szabad megtörni a termikus burkot. Ha erkélyt szeretnénk, olyan megoldást kell választani, hogy megszakítjuk a betonfödémet olyan speciális elemekkel, amikkel nem adjuk át a meleget, vagy egy különálló, az épülethez csatolt struktúrát építünk. A szerkezeti hőhidak mellett, amiről fentebb röviden szó volt már, megemlítjük a geometriai hőhidakat is, például az épület sarkait. A hőmérleg annyira érzékeny, hogy még a polisztirolt rögzítő dugóknak is olyan anyagokból, például műanyagból kell készülniük, melyek nem vezetik a hőt. A tervező ellenőrzi hőhidakat, ezek nem haladhatják meg a határértékeket.

Passzívház ablakok és szoláris nyereség

Az épület burkának nagyon jól szigeteltnek kell lennie, az ablakokra ugyanez érvényes. Három réteg üveg, közöttük gáz kell legyen. Itt egy rendkívül kényes egyensúlyt valósítunk meg: performáns hőszigetelés, és a napsugárzás nagy áteresztőképessége, ami valójában az ablakok energia-bevitel hozzájárulása a házban. A tervezést oly módon vezetik, hogy a közvetlenül így nyert napenergia nagyobb legyen mint a hőveszteség, a teljes fűtési szezonban. A nyári időszakban, amikor a nap nagyon erős, az üveget le kell árnyékolni, hogy biztosítsa a kényelmet és elkerüljük a túlmelegedést.

Szellőztetés hővisszanyeréssel

A tökéletes beltéri klíma optimális hőmérsékletet és páratartalmat jelent, illetve friss levegőt, alacsony szennyezettség és szén-dioxid tartalommal. Tekintettel arra, hogy ablaknyitással napi 2-4 alkalommal jut friss levegő jut a házba, ez nem biztosítja a beltéri klíma folyamatos minőségét, nem is beszélve a hatalmas hőveszteségről. A szabályozott szellőztetés hővisszanyeréssel biztosítja a folyamatos friss levegő beáramlását és a használt levegő eltávolítását. A használt levegő eltávolítását a konyhából, fürdőszobából és a WC-ből oldják meg, a friss levegő pedig a nappaliba, hálószobába, étkezőbe jut; a többi helyiség pedig tranzit. Ezt a hővisszanyerős szellőztető rendszerrel oldják meg, ami légbefúvó és kivezető csövekből, valamint a központi készülékből és két csőhálózatból áll. A passzívház szabvány szerint legalább 75%-os hatékonyságú HRV készülék megengedett a projektbe. A tervező feladata a készülék helyes méretezése, a csőrendszer, szellőzők és befúvók helyes meghatározása.

Tömítettség

Lényeges, hogy a szellőztetést a fent leírt rendszerrel valósítsuk meg, mert csak a HRV-n keresztül elvezetett levegőből nyerhető vissza az energia. Természetesen nem tilos kinyitni az ablakot, de meg kell érteni, hogy az az energia, ami a levegővel együtt távozik az ablakon keresztül, nem nyerhető vissza. Így biztosítani kell, hogy az épület hőburka teljesen zárt legyen, repedések vagy törések nélkül, ne legyenek kivitelezési hibák a sarkaknál vagy a mennyezetnél, úgy, hogy a ház „ ne kapjon hamis levegőt”. A tömített és folyamatos szigetelést a tervekbe foglalják. Kivitelezés során a tömörségi próba Blower Door készülékkel történik.

PHPP

A tervezési csomag egy kidolgozott, de nem nagyon bonyolult eszköz, ami összefoglalja az épület energetikai problémáit. Bevezeti a helyszín éghajlati adatait, kiszámolja a falak és a többi elem hőátadási tényezőit. Az ablakok szoláris nyeresége és a hőveszteség kiszámolása egy munkalapon történik, a HRV kiválasztása és a méretezés, a mérések figyelembe vételével szintén a program keretében történik. Végül a tervező elkészít egy energetikai jelentést, amit követnek a végrehajtás során, és ami az épület a minősítésének az alapja lesz.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter