Lehet, hogy az Oroszlánember nő? – A szobor neméről szóló heves vita napjainkban is tart

Ott Wölzing geológus a délnyugat-németországi Sváb-Alb hegység Stadel nevű barlangjában, mélyen a föld alatt dolgozott kis kézi kapájával. A leletei kétségtelenül érdekesek voltak, de nem akadt köztük eget rengető: kovakődarabok és az őskori ember ételmaradékai. Aztán a szerszám beleakadt valamilyen kemény tárgyba, és kifordította a földből egy kis szobor darabjait.

1939-et írtak akkor, és Völzingnek nem sok ideje maradt a vizsgálódásra. A II. világháború kitörése küszöbön állt, s ő nemrég kapta meg a katonai behívóját. Gyorsan berakta hát a darabokat egy dobozba, s még aznap be is fejezte az SS által finanszírozott ásatást.

A következő csaknem harminc évben nem sok figyelmet kaptak a szobordarabok. Amikor végül összeillesztették őket, az eredmény a kőkor egyik legfigyelemreméltóbb szobra lett – írta a Der Spiegel című német hetilap internetes változata.

 

A 35 ezer éves műkincset a restaurátorok 220 darabból rakták össze

 

Az Oroszlánembernek elkeresztelt alkotás mamutagyarból készült és mintegy 30 centi magas. Alkotója nyáltól nedves bőrrel polírozta simára, és egy kísérlet során kiderült, hogy körülbelül 320 óra kellett az alak kifaragásához.

A híres jégkorszaki műkincs másolatai ma már New Yorkban és Tokióban is megtekinthetők. Az eredeti azonban súlyosan sérült és senki se tudja, hogy pontosan hogyan is néz ki. Sok részlete még nem került elő, amikor a háború előtti ásatás hirtelen abbamaradt. Az alak 1988-ban nyerte el mai formáját. 220 darabból áll, de a test mintegy 30 százaléka még mindig hiányzik. Felületéről nagy darabok törtek le.

Rossz állapota csak még rejtélyesebbé teszi a szobrot. Mitikus lényt ábrázol-e, vagy egy állatalakba rejtőzött sámánt? A bal felkaron lévő hat vonal köpölyözésre utal-e, vagy valami másra? És mi volt a jobb karon, amely hiányzik?

A külső nemi szerv is felismerhetetlen. Joachim Hahn német régész, az újkőkor szakértője szerint az altesten lévő kis lemez “egy ernyedt állapotban lévő pénisz”. Elisabeth Schmid paleontológus ugyanakkor a fanszőrzet háromszögét látja benne.

Az 1980-as években kezdődött, a kis szobor neméről szóló heves vita napjainkban is tart. Azok, akik szerint az Oroszlánember valójában nő, meg vannak győződve arról, hogy az ősi primitív társadalmak anyajogúak voltak. Azt állítják, hogy az akkor élt nők ahelyett, hogy engedelmesen csak főztek és gyereket neveltek volna, mamutokra vadásztak és a szertartások, a papi tevékenység dolgában is ők irányítottak. Kérdés, hogy ez vajon igaz-e.

A vitát máig nem sikerült eldönteni, de mivel az Oroszlánembernek újabb darabjai kerültek elő, ez a helyzet hamarosan megváltozhat.

 

Az újonnan felfedezett darabokkal újra összerakják a szobrot

 

A felfedezések azután történtek, hogy az archeológusok figyelme újból a Stadel barlang felé fordult. Átnézték az 1939-ből származó törmeléket, s az eredmény szenzációs volt. “Körülbelül ezer, feltehetően a szoborhoz tartozó darabot találtunk” – mondta a kutatásban részt vevő Claus-Joachim Kind.

A darabok egy része mindössze néhány négyzetmilliméter nagyságú, de vannak köztük akkorák is, mint egy ujj.

A szobrocskát a Stuttgart közelében, Esslingenben működő állami restaurációs központba viszik, ahol teljesen szétszedik. A régi ragasztást feloldják és a méhviaszból és krétaporból készült töltőanyagot eltávolítják.

Aztán darabról darabra újból összeállítják a szobrot. “Hamarosan eredeti formájában látjuk majd a legrejtélyesebb baden-württemberi műtárgyat” – reméli Claus-Joachim Kind.

Máris tudható, hogy az alak pár centiméterrel magasabb lesz, mivel új nyakdarabokat találtak. A hátán lévő lyukat is be tudják fedni, és a jobb kar is teljes egészében előkerült. Előbukkantak új díszítések – domború pontok és furcsa vonalak – is.

Az új felfedezéseknek hála ma már jobban meg lehet érteni a szobrot mintegy 35 ezer évvel ezelőtt megalkotó őskori szobrász gondolatait. Az illető ősei nem sokkal korábban vándoroltak be Európába, amelyet a neandervölgyi ősemberek uraltak.

A szobrot egy tűzrakó hely közelében, a barlang bejáratától 27 méterre lévő bemélyedésben találták. A helyszínen dolgozva Kind talált egy díszítésekkel ellátott szarvasfogat, egy sarki róka metszőfogát és mamutagyarból készült gyöngyszemeket. Mindezek egy díszes köntös tartozékai lehettek, s elképzelhető, hogy a bemélyedés egy sámán öltözőjéül szolgált.

A szakértők valószínűnek tartják, hogy az őskori varázslók szőrméket és kosztümöt viseltek, amikor a tűz mellett szertartást végeztek. Hibrid lények – félig ember félig állat alakok – több franciaországi sziklarajzon is láthatók.

Valószínű, hogy a sámánok kedvelt kosztümjei a jégkori fauna veszélyes egyedeit mintázták. A barlangi oroszlán több mint 250 kilót nyomott, és hatalmas mancsának egyetlen csapása elég lehetett ahhoz, hogy bárkit leterítsen.

Egy hangszernek tűnő tárgyat tartó emberi alak látható a Pireneusok lábánál lévő egyik barlang falán. Az illető bölényjelmezt visel, egy 800 kilós kolosszust utánoz, amellyel szintén nem volt tanácsos viccelni. A vadászok talán abban reménykedtek, hogy jelmezt öltve tánccal meg tudják szerezni az állat erejét, s esetleg a lelke is beléjük költözik.

Az Oroszlánember lábujjhegyen áll, és úgy tűnik, hogy táncol.

De vajon kit rejt a jelmez? Az oroszlánt ősidők óta a férfierények, a bátorság és az erő szimbólumának tartják. Sámánok pedig ma is vannak az Amazonas térségében és Ausztráliában, s a többségük férfi.

Másrészt viszont a szobornak van néhány zavarba ejtő vonása. A szüléshez szorosan kötődő köldök igen hangsúlyos rajta. Az altesten – tipikusan a nőkre jellemző – vízszintes ránc látható.

 

 

Elisabeth Schmid szerint a szobornak valamikor melle is volt, ami letört. Azt is mondja, hogy a combok és a far közti átmenet ugyancsak a női testet idézi. Elkészített egy agyagmodellt, amely méretes fenékkel ábrázolja az Oroszlánembert.

Sok tudós a leghatározottabban elutasította ezt az ábrázolást. Van azonban legalább egy bizonyíték, amely Schmid elméletének helyességét igazolja – egy 14 ezer évvel ezelőtti emberábrázolás a spanyolországi Las Caldas barlangból. Az alaknak kőszáli kecske feje van és eltéveszthetetlen női nemi szervei.

Azt jelentené ez, hogy női sámánok is léteztek? Eleink vallási vezetői nők voltak? A szobor újonnan megtalált részei egyszer és mindenkorra megoldhatják a rejtélyt. Sok száz apró csontdarab kerül a helyére, hogy létrejöjjön belőlük a szobor, amely szakértők becslése szerint 20 százalékkal többet mutat majd az eredetiből.

A kutatás egyik résztvevője szerint elegendő csontdarab került elő ahhoz, hogy a nemi szerveket rekonstruálni lehessen. “Meg fogjuk állapítani az alak nemét” – jelentette ki határozottan.