Lehet-e gondolkodásra tanítani?

Lehet-e gondolkodásra tanítani?

Nagyvárad – Mit lehet és mit nem lehet
megtanulni a filozófiából? –
ezzel a címmel tartott igen érdekes és
tartalmas előadást dr. Vasile Musca
kolozsvári egyetemi professzor, filozófus a
nagyváradi PKE-n.


Lehet-e „tanítani” filozófiai
értelemben a gondolkodást? Mi a
tanár szerepe ebben? Milyen helye van/kellene
legyen a filozófiának, a
filozófusoknak mai, „morális
válságot” élő
világunkban? A gondolkodás mindenkor
egyéni, vagy pedig beszélhetünk
„dialógusban
gondolkodásról” is? Ez csak
néhány azok közül a
kérdések közül, amelyek
felvetődtek a Partiumi Keresztény
Egyetemen
szervezett legutóbbi
Filozófiai estén. Dr. Vasile
Musca
kolozsvári egyetemi professzort
egykori tanítványa, Horváth
Gizella
rektor köszöntötte a PKE
Bartók Béla-termében
összegyűlt (sajnálatos módon)
nem túl nagy számú
hallgatóság előtt, felidézve
pár emléket is az egyetemi
évekből. Vasile Musca gratulált
egykori tanítványának az
elért sikereiért, kis
derültséget váltva ki
következő megjegyzésével: sok
egykori tanítványa dicsekedhet
szép karrierrel, de a
„legmesszebbre” azért
mégiscsak Emil Boc (jelenlegi
román miniszterelnök) jutott…

Mit lehet, és mit nem?


Lehet-e „gondolkodó”
embereket
nevelni, az oktatásnak, a
tanárnak milyen szerepe van, lehet abban, hogy a
gondolkodás művészetét
átadja a diákoknak? Ez volt Vasile Musca
előadásának vezérfonala,
filozófiatörténeti
áttekintést is nyújtva
arról, hogyan változott az idők
folyamán a tanításról
való gondolkodás. Míg a
régi görög iskolákban a
„hallgató” hosszú időn
keresztül csak figyelt és tanult
mesterétől, Rousseau már a
diákot, és nem a tanárt helyezi a
pedagógiai tevékenység
középpontjába. –
Mostanában talán túl hamar tesznek
fel kérdéseket a diákok. A
filozófiai megismerés azt jelenti, hogy
legyen véleményed, de ezt
megelőzően sokat kell tanulni – mondta
Vasile Musca. Mit lehet és mit nem lehet
megtanulni a filozófiából? Ez a
kérdés már Kantot is
foglalkoztatta, aki szerint a filozófiát
nem lehet tanulni, mert nem is létezik mint
rendszerezett tudásanyag (mint
például a matematika vagy a
filozófia). A filozófiai
gondolkodás magát a gondolkodást
jelenti, vélte. Ehhez kapcsolódóan
az előadó saját
meglátását is kifejtette: a
filozófiában nem lehet megtanítani
a gondolkodást, amely a legmagasabb szintű,
már isteni tevékenység,
amelyet az ember el tud érni.

Mit tehet a tanár?


Ennek a gondolatnak a kapcsán viszont
elérünk egy nagyon kényes
kérdéshez: mi tehet akkor a tanár?
Vasile Musca szerint az oktató
személyiségének
különösen nagy jelentősége
van a filozófiaoktatásban,
lényeges, hogy felkeltse az
érdeklődést. „Az
alkotáshoz hasonlóan a gondolkodás
sem átadható”, a
filozófiaoktató viszont adhat
ötleteket, útmutatót, modellt a
tanítványainak,
ráéreztetve, hogy „mit is jelent
gondolkodni”.

Tököli Magdolna