Látogatható lesz a váradi vár

Látogatható lesz a váradi vár
Véget ért a nagyváradi vár európai uniós társfinanszírozással megvalósult restaurálásának második szakasza.

Huszár István alpolgármester és Dumitru Sim, a projekt kommunikációs menedzsere az ütemzáró sajtótájékoztatón arra hívták fel a figyelmet: a hat éve kezdődött beruházás teljes költségvetése 87,8 millió lej volt, melyből a vissza nem térítendő támogatás értéke 66,3 millió lej. Összesen 249 helyiséget újítottak fel, illetve restauráltak a B, C, D és E épületekben (11.829 négyzetméter), 12.897 négyzetméter külső területrészt tettek rendbe (sétányok és zöldövezetek), valamint egy 200 négyzetméteres fahidat is létesítettek. Több mint 4000 folyóméternyi víz- és csatornarendszert, 2066 folyóméternyi távhővezetéket és 3850 folyóméternyi villanyhálózatot építettek ki.
Ugyanakkor új funkciókat biztosítottak egyes ingatlanoknak, illetve épületszárnyaknak, melyek az újévtől kezdve, vagy kicsit később már látogathatóak lesznek, úgymint: restaurálási központ, Városi Szépművészeti Múzeum, Felekezetek Múzeuma, virtuális könyvtár, a vallási tanulmányok regionális központja, képzőművészeti galéria, kőtár, civil szervezetek székhelyei stb.
Január 1-től csoportoknak idegenvezetést biztosítanak- akár magyar nyelven is- 5-25 fős csoportoknak mindez 50 lejébe kerül majd. Emellett új munkahelyeket is teremtenek, pontosabban 46-ot, melyek közül 23 a városi múzeumban vár betöltésre, például olyan szakembereket keresnek, akik muzeológusok vagy restaurátorok.

Régészeti kutatások

Mihálka Nándor archeológus azt nyilatkozta az Erdély Online-nak: azzal az időintervallummal, amit 2010 és 2015 decembere között régészeti szempontból sikerült átölelniük, nagyon elégedett. Gyakorlatilag a vár szinte valamennyi területén ástak, természetesen nem mindent, mert sem a pénzkeretbe, sem pedig az időbe nem lehetett belefoglalni a teljes, 16 hektáros létesítménynek a feltárását. A lényeg azonban, hogy rengeteg információt gyűjtöttek a jövőre vonatkozólag, és sikerült nagyon sok helyen olyan középkori építményeket, létesítményeket, ha nem is teljes mértékben feltárni, de legalább kutatni, amelyek a jövőben fontos részét fogják képezni a további régészeti munkának. A fejedelmi palotán belül olyan építményeket sikerült felkutatni, és be is mutatni a nagyközönség számára, mint például a gótikus székesegyház különböző szegmensei, legfőképpen az észak-nyugati torony mellett levő kápolna, illetve ugyanennek az épületnek a nyugati homlokzata. Úgy fogalmazott: ennek az ásatásnak az a legizgalmasabb része, hogy több olyan alaprajzi kiegészítést sikerült véghez vinniük, amelyeket az eddig lezajlott ásatások során nem sikerült még feltárni, illetve nem tudtak ezekről.

Szűz Mária-templom

A másik építmény- szintén a fejedelmi palota délnyugati szárnyában elhelyezkedő- kis Szűz Mária-templom, amelyről forrásaik ugyan vannak, viszont eddig nem létezett konkrét régészeti anyaguk. Három teremben sikerült ennek a templomnak a szentélyét feltárni. Dióhéjban erről annyit: egy Árpád-kori építményről van szó, mely még a tatárjárás előtt épült. Ezt később, a tatárdúlás idején elbontottak, majd aztán a 14. század végén vagy a 15. század elején, Luxemburgi Zsigmond idején nyerte el a végső gótikus méreteit és szépségét, és a 16. század végén, tehát már a reformáció idején indult el a végső megsemmisülés útján, és valószínűleg Bethlen Gábor korában a székesegyházzal és egyéb középkori épületekkel együtt elbontottak. Ennek az építménynek egyelőre az épületen belül a szentélyét sikerült nagyon szépen bemutatni, ami egy jó példája annak, hogy a régészet és a műemlékvédelem szorosan összefonódik, és hogyha van rá kellő akarat és igény, akkor kéz a kézben jelentős megvalósításokat tudnak együtt véghezvinni.
Kívül, a külső udvarokban természetesen több helyen „elkapták” a középkori külső, és belső várfalat- ezek a 14-15. században épültek-, több bástyát sikerült régészetileg megfogniuk úgy a déli, mint az északi oldalon. Kisebb kutatást végeztek a középkori püspöki palotában is, illetve izgalmasnak bizonyult még a 16. század eleji védmű falainak a megtalálása a nyugati és az északi oldalon. Ezek Martinuzzi Fráter György püspöksége idején készültek, valamikor az 1530-as, ’40-es években, és ezeknek a kutatása is tulajdonképpen a keleti és a déli oldalon folytatást igényel. „Aztán meglátjuk, hogy most, hogy Várad elindul a turizmus útján, mennyire lesz erre lehetőségünk, de mi semmiféleképpen nem odáznánk el magának a létesítménynek a régészeti kutatását”- hangsúlyozta a szakember.

Harmadik szakasz

Még az idén elkezdték a belső udvarban a gótikus székesegyháznak a feltárását. Ez az egyik sarkalatos pontja lesz a következő, harmadik felújítási szakasznak, amely ezt a régészeti kutatást, illetve ezzel párhuzamosan majd a székesegyháznak a bemutatását fogja megcélozni. Emellett a kivitelező neki fog látni majd a külső várfal restaurálásának, valamint az öt bástya tereprendezésének. Mindez alatt azt kell érteni, hogy régészeti felügyelet alatt fogják majd kutatni a bástyákat, és kihordják belőlük azt a fölösleges földmennyiséget, ami az utóbbi 200-300 évben rakodott le ezekben, visszaállítva gyakorlatilag az eredeti kinézetét ezeknek az építményeknek, úgy, hogy a bástyákat is be lehessen vonni majd a turisztikai körforgásba.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter