Környezetszennyező zacskók

Egyharmadával kevesebb műanyag

zacskó fogyott el, miután

januártól bevezették az

ökoadót, de megjelentek a piacon a

környezetbarátnak hirdetett zacskók,

amelyek azonban, mint utóbb kiderült,

károsak a környezetre. Nem bomlanak le

természetes úton azok a 

reklámzacskók, amelyeket így

hirdetnek – állítják az

Agent Green és a Salvati Delta Dunarii

szervezetek képviselői.

Állításuk szerint a

Romániában jelenleg forgalmazott

úgynevezett biológiai úton

lebomló zacskók nagy

részének 98%-a megszokott

polietilénből készül,

míg a maradék két

százalékuk mérgező, sőt

rákkeltő anyagokat tartalmaz. A

természetes úton lebomló

termékek kilencven százalékban le

kell hogy bomoljanak hat hónap alatt, de a

két szervezet által

bevizsgáltatott zacskók ennek nem

felelnek meg, szerintük csak így akarnak

kitérni az úgynevezett öko

adó alól. Egy román

állampolgár évente

körülbelül 250, nem

környezetbarát anyagból

készült zacskót használ,

többnyire csak 20 percig. Két éve

1,3 millió tonna ilyen csomagolóanyagot

forgalmaztak, mára ez a mennyiség 30

százalékkal nőtt, azaz

ötmilliárd, nem

újrahasznosítható zacskó

kerül a szeméttározókba, vagy

utcákon, kanálisokban, zöld

területeken landol, mutatott rá

korábban Korodi Attila, volt

környezetvédelmi miniszter. A két

szervezet megfogalmazott egy négy pontból

álló kérést, amelyet

eljuttattak a környezetvédelmi

minisztériumba is. Kérik, hogy

büntessék meg azokat, akik nem

tartják be a természetes úton

lebomló zacskókról

szóló törvényeket;

kérik, hogy a Fogyasztóvédelmi

Felügyelőség ellenőrizze azt,

hogy mi szerepel a biológiai lebomló

zacskók címkéin, és

amennyiben nem egyik a zacskó és a rajta

szereplő címke, büntessék meg

hamis reklámozás miatt a

gyártót és/vagy a

forgalmzót; kérik a parlamenetet, hogy

fogadjanak el új törvényt, amelyben

biztosítják, hogy minden, nem

természetesen úton lebomló

zacskóra illetéket rójjanak ki; az

ökő adót fizettessék meg a

vásárlókkal, mert így

csökkenteni lehet a felhasznált

zacskók számát, s így

keveseb jut belőlük a természetbe.

Műanyag kontra papír

Műanyagzacskó helyett használhatna a

kereskedő papírzacskót is, de egy

sor árucikk (zöldség,

gyümölcs, savanyúság )

papírba egyszerűen nem csomagolható

bele, a zacskó átnedvesedik, kiszakad; a

kimért élelmiszereknél,

például tejtermékeknél,

húskészítményeknél

kötelező élelmiszerbiztonsági

előírás a műanyag

csomagolás (fedés), például

darált hús, felvágott,

túró; A papírzacskó

teherbíró képessége

és rugalmassága sokkal kisebb, így

az árkülönbség a gyakorlatban

még nagyobb (egy műanyag zacskónyi

áru sok esetben csak két, vagy

három papírzacskóba fér

bele, a szakadt, lyukas, fedetlen csomagolást

pedig büntetik a fogyasztóvédelmi

és az élelmiszerbiztonsági

ellenőrzések során).