Közönségbarát opera

A Kolozsvári Magyar Opera Selmeczi György Bizánc című operájával nyitotta meg a 2014-2015-ös évadot.

Európa egyik neves karmestere, zeneszerzője, előadóművésze, valamint pedagógusa Selmeczi György. Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező. Érdemes művész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja. Fáradhatatlanul alkot, nem feledkezvén el szülővárosáról, a Kárpát- medencében élő magyarságról. Ilyen szempontból érthető, hogy a legújabb alkotása Bizánc című opera. Szövegét Herczeg Ferenc drámája nyomán Kapecz Zsuzsa és Selmeczi György írta.

A Bizánc című operáról

Kolozsvár komoly zenei múlttal rendelkezik. 1822-ben bemutatták az első magyar nyelven írt operát Ruzitska József: Béla futása címmel. De Kolozsváron kezdte Erkel Ferenc zongoraművészként és zenepedagógusként a pályáját, alkalmilag vezényelt is, és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le.

Selmeczi György sem tagadja meg önmagát. Legújabb művét, amelyet tíz évig babusgatott, érlelt magában, a Miskolci ősbemutató után Kolozsvári társulat is bemutatta. Parádés szereposztás, kiváló rendezés, csodálatos zene. Vezényelt Jankó Zsolt. Szereplők: Pataki Adorján, Egyed Apollónia, Rétyi Zsombor, Balla Sándor, Molnár Mária, Szilágyi János, Sándor Csaba, Szabó Levente, Mányoki László, Laczkó Vass Róbert, Sándor Árpád, Covacinschi Yolanda, Köpeczi Sándor, Albert Ferencz. Díszlet- és jelmeztervező: Zeke Edit. Rendező: Zakariás Zalán. A kolozsvári előadás nagy ívű díszlete ragyogó játékteret teremtett arra, hogy mindaz a kétség, vívódás önmarcangolás, mely annyi igaztalanság után e földdarabon megtörtént, zenében is elhangozzon. A kolozsvári előadás nagyérdeme az a művészi gárda, amely egy ifjú rendező utasításait betartva, végül is méltó sikerre vitte az előadást.

Az alap- szöveg szerzője Herczeg Ferenc (1863-1954), Tudományos Akadémia levelező tagja, Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület elnöke. Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja elnöke, a Magyar Revíziós Liga országos elnöke. 1938-ban a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli tagja. Még lehetne sorolni tisztségeit. De a második világháború után már visszavonultan élt, és nem publikált.

Herczeg Ferenc Bizánc című történelmi drámáját 1904-ben mutatták be Budapesten, és 1905. május 19.-én Kolozsváron. Amint Zakariás Erzsébet a műsorfüzetben írja: „A Bizáncot egyébként 1905. május 19. és 1943. december 13. között prózai műként játszották a kolozsvári színpadon, összesen 42 alkalommal...Az 1942.április 16-ai bemutatót Táray Ferenc rendezte, a darab díszleteit Varga Mátyás tervezte. Ebben a darabban már a Magyar Színház örökös tagja, Senkálszky Endre is játszott.”

Az opera cselekménye a Bizánci Birodalom utolsó napján játszódik le, Konstantinápoly végső ostromának idején. Selmeczi György az opera időszerűségével kapcsolatban így fogalmazott: „A Bizáncban a történelmi keret középpontjában olyan kérdés áll, amely ma sem vesztette el hitelességét. Ez a téma az értékek relatívizálodása, valamint általánosan az értékvesztés, ami egész korunkat meghatározza. Részét képezi a jelenségnek az a morális válság, aminek legjobb példája Bizánc eleste körüli világ, ahol az árulás, az erkölcsi züllés egy egész társadalmat jellemzően kikezdi, megrohasztja azt. Széthullnak a társadalom, az emberi közösség alapjai, és az által egy olyan válsághelyzet teremtődik, amiben csak veszíteni lehet.” Ez a rendkívüli életsor szerintem benne van Selmeczi György által komponált zenében. A zúgó, morajló fenséges harangjáték világosan jelzi, embernek tenni kell annak érdekében, hogy a hódítók martaléka, zsákmánya ne legyünk. Valószínű nemcsak én voltam, akit lenyűgözött a hatásosan megírt zene, melyet a Kolozsvári Magyar Opera társulata nívójának megfelelően tolmácsolt. Zakariás Zalán rendező szerint: „Minden benne van, amit az ember egy klasszikus drámától elvár, a történet szervesen összefonódik a zenével. Nekem egy olyan képi világot kellett alkotni, amely kiegészíti a dráma és zene világát.” A kolozsvári bemutató bizonyította, megvalósult a zeneszerző szándéka. „Közönségbarát operát akartam írni, mert csak abban a kortárs operában hiszek, amely megőrzi a közönséggel a gesztusközösséget, vagyis hazamenve is tovább dúdolja a dallamokat”.

A Bizánc című operabemutató óriási sikert aratott. Az ország különböző városaiból, külföldről is érkeztek vendégek, köztük európai hírű zenekritikusok, művészek, politikusok is. A bemutatón jelen volt Kesselyák Gergely, a Miskolci Operafesztivál igazgatója is, aki a miskolci bemutatón vezényelte a zenekart.

Csomafáy Ferenc