Lakókocsis cigánytelep Strasbourg szélén

Mintegy harminc ember, köztük több mint húsz óvodás és iskolás korú gyermek tengődik ütött-kopott lakókocsikban Strasbourgban, autóval néhány percre az Európai Parlamenttől (EP), több forgalmas út melletti erdőszélen.

Az ottani állapotok nagy mértékben hasonlítanak az Olaszországban napokban felszámolt romániai cigánytelepekhez, a különbség mindössze annyi, hogy őket még nem zaklatják a hatóságok.

     Az egy famíliába tartozó romák Romániából vándoroltak Nyugatra a jobb megélhetés reményében, és megpróbálják túlélni a mindennapokat – mondták el a villany nélküli lakókocsis táborban élő romániai cigányasszonyok az MTI tudósítójának. A férjek éppen a városban kukáznak, hogy valamilyen megélhetési forrást keressenek népes családjuknak. Minden lehetőséget megragadnak, hogy egy kis pénzhez jussanak. Vasat gyűjtenek, építkezéseken segédkeznek – mondta a harminc év körüli négygyermekes asszony.
    A franciaországi vöröskereszt hetente kétszer hoz ruhát, élelmiszert a családok számára. Ha a gyerekek vagy a felnőttek megbetegszenek, a segélyszervezetek veszik pártfogásba őket. Tőlük kapnak gyógyszert, kötszereket.
    Szociális segélyt nem kapnak, ugyanis a strasbourgi hatóságokkal egyáltalán nincsenek kapcsolatban. A polgármesteri hivatal számára ők nem is léteznek. Egyetlen kapcsolatuk a francia hatóságokkal az, hogy ütött-kopott lakókocsijuk francia rendszámú, csakúgy, mint azok a gépkocsik, amelyekkel a férfiak “munkába” járnak, és fizetik a gépkocsik kötelező fenntartási költségeit.
    A sötét, világítás nélküli lakókocsi alig öt négyzetméter. Ebben tengődik egy hattagú család. A “helyiségben” egyetlen, ágynak alig nevezhető fekhely van. Ezen húzódik meg a család a gyerekekkel együtt. Berendezésük mindössze egy szekrény a ruháknak és az edényeknek. Esténként a konténer közepén lévő kis fatüzelésű kályha világít, és ha szükséges, akkor gyertya vagy mécses.
    A hat lakókocsiból álló telep egyetlen családja mer nyilatkozni, a többiek elzárkóznak. Szégyellik szegénységüket, és tudják, hogy ha a hatóságok figyelme rájuk irányul, úgy járnak, mint az Olaszországba kivándorolt honfitársaik: barakkjaikat felszámolják, és visszatoloncolják őket Romániába.
    Franciaországban több ezer romániai cigány élhet, kis – szerencsésebb – részük szociális bérlakásban próbál eltengődni, de nagyrészük városról-városra vándorolva keres megélhetést. Strasbourgban a lakókocsis cigányok szerint mintegy háromszáz roma élhet hozzájuk hasonló körülmények között.
    A magyar származású felmenőkkel rendelkező asszony, csakúgy mint honfitársai, nem beszél se angolul, se franciául. Kommunikálni úgyis csak egymás között szoktak, cigányul. A lakókocsihoz bátorkodó két másik fiatalasszony némi hallgatózás után bekapcsolódik a beszélgetésbe, és amint szóba kerül az olaszországi ügy, határozottan kijelentik: nem mennek vissza Romániába. Ott ugyanis a szegénység nagymértékben nőtt. – Romániában cigánynak lenni egyenlő a megvetéssel, a mindennapi megaláztatással. A mindennapi betevőt nem tudjuk megteremteni, s erről Európa nem akar tudomást venni – mondták.
    Elmondásuk szerint a családok jó része Temesvárról másfél évtizeddel ezelőtt azért menekült el, mert a létük volt veszélyben, emellett sokszor fizikailag is bántalmazták őket.
    A nyelvet nem ismerve nem kértek semmilyen menedéket Franciaországban. Most, hogy már Románia is az Európai Unió tagállama, ennek nem is lenne értelme, ugyanis a jogrendszer ezt nem teszi lehetővé.
    Olaszország a hónap elején olyan jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében az eddigieknél egyszerűbben toloncolhatják ki az országból egy másik uniós tagállam – adott esetben Románia – állampolgárait. Leginkább azokat, akik “a közbiztonságra nézve veszélyt jelentenek”. A francia kormány hasonló rendelet elfogadását tervezi. Az uniós tagállamok állampolgárai, így már a románok is, három hónapig tartózkodhatnak egy-egy országban, de azt követően ha nem tudják bizonyítani, hogy megélhetésüket hivatalos munkával biztosítják, kitoloncolják őket az országból.
    Az olasz kormány döntését követően olyan lavina indult el, aminek nem látni a végét, ugyanis már nemcsak a romániai cigányok, hanem más országbeliek is nemkívánatos személynek minősülnek, és ez könnyen átterjedhet más uniós tagországra is – mondta Mohácsi Viktória, az Európai Parlament liberális képviselője az MTI-nek Strasbourgban.
    A roma származású SZDSZ-es képviselő szerint Európában főként a cigányok között nőtt meg a szegénység, ezért sürgető lépésekre van szükség. Szerinte az EP-nek még ebben az évben romaügyi biztost kell választania, emellett európai szintű romák integrációjára vonatkozó stratégiát és elkülönített integrációs pénzügyi alapot kell létrehozni.
    Hasonlóan látja a helyzetet Járóka Lívia, az EP másik roma képviselője. – Az európai bevándorlás-politikának meg kell változnia, ugyanis az olaszországi események erre hívják fel a figyelmet – mondta a Fidesz-MPSZ képviselője. Véleménye szerint a politika rákényszerül, hogy javítsa a hátrányos helyzetű emberek, így a romák helyzetét, de a felelősség kettős: elengedhetetlen a társadalom befogadó magatartása. Ugyanis, ha a kormányzati intézkedéseket a többségi társadalom nem támogatja, akkor a programok továbbra is csak papíron léteznek majd. Konkrét megoldásokra van szükség a szegregáció, a diszkrimináció, a telepfelszámolás területén – mondta Járóka Lívia.
    A néppárti politikus nem tartja jó ötletnek egy romaügyi biztos kinevezését. Szerinte az EU-biztosoknak kellene alkotniuk egy olyan csapatot, amely felelős lenne a roma ügyek kidolgozásában, végrehajtatásában, és a projektek ellenőrzésében. Járóka fontosnak tartja egy európai krízistérkép felállítását, és azt, hogy EU-s pénzekből közvetlenül segítsék a leszakadó rétegek felzárkózását.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter