Lakások, építmények, bútorok

Lakások, építmények, bútorok
Pénteken este az RMDSZ által életre hívott Szacsvay Akadémia keretében Lakások és bútoraik címmel Romsics Imre etnográfus, a kalocsai Visky Károly Múzeum igazgatója tartott előadást.

Az Ady Endre Középiskola dísztermében összegyűlt érdeklődőket Tőtős Áron történész köszöntötte. Több ezer évet átölelő prezentációjában Romsics Imre etnográfus, a kalocsai Visky Károly Múzeum igazgatója számos érdekes dologra is felhívta a figyelmet, ugyanakkor eloszlatva egyes tényekkel kapcsolatos tévhiteket. Például megjegyezte: a barlangok nem alkalmasok lakhatásra, legfeljebb temetkezésre vagy varázslásra, mert hidegek, nedvesek és általában medve lakik bennük. Krisztus előtt 6000–4000 körül, az ősemberek olyan újkőkori házakban laktak, ahol létezett „bútorként” használt padka és polc. A bronzkorban megjelent egy asztalhoz hasonlítható tárgy, a honfoglaló magyarok pedig nem csak jurtákban laktak, hanem földbe mélyített veremházakban is, vagyis putrikban. A kora Árpád-korban aztán megjelentek a föld felszínére épült házak, melyek már elérték az ősember házának színvonalát… Ezekben bútornak számított nemcsak a padka, hanem a szög és a rúd is. Ugor eredetű szavaink egyébként ház, a lak, a hajlék, a küszöb, a fal, a fedél, a héj és a hiú (padlás).

Amúgy a Római birodalom bukásával 700 esztendő elenyészett a föld alatt, Európa szellemi és földrajzi egységét a keresztény civilizáció teremtette újra, mely 3+1 pillérre támaszkodott: a pápaság a maga papi és kolostori kultúrájával, a császárság hűbér-lovagi váréletformája, a polgárság kézműves-kalmár városrendszere, valamint a parasztság falusi életvitele. Ugyanakkor a társadalmi elit kultúrája és a köznép műveltsége eltérő adottságok közt fejlődött a hatalmi, vagyoni és tudásbeli különbözőségek miatt – magyarázta a néprajzkutató. Hozzátette: az építkezést olyan tényezők befolyásolták, mint az éghajlat, a megfelelő építőanyaghoz való hozzáférés a technikai ismeretek.

Stílusok

A román stílus III. Béla lévén került Magyarországra, aki francia királylányt vett feleségül. A gótika az Anjouk, Zsigmond és a Hunyadiak idején élte virágkorát. A várakban lovagtermek voltak, és ekkor jelentek meg először a polgárházak. Érdekes módon, bár az egyház az építészetben mindig fontos szerepet játszott, a gótikával nehezen barátkozott meg, de miután eljött ez a pillanat, olyan csodálatos szent hajlékok épültek, mint a kolozsvári Szent Mihály templom, vagy a brassói Fekete templom, mely úgymond a nyugati kultúra határán épült, és a legkeletibb gótikus építmény. Ekkor kerül a lakásokba a vályúláda, a falba épített „szekrény”, a bölcsőasztal, az új típusú ágy.

A reneszánsz Mátyás király nevével fonódik össze Magyarországon. Mint bútor, megszületik a pohárszék, a bútorintarzia Itáliából érkezik firenzei mestereknek köszönhetően, ötvös- és majolikaműhelyek működnek, a falakon hatalmas festmények.

A barokk és a rokokó a jezsuiták új stílusa és az ellenreformációval együtt terjed. A városfalakat lebontják, a köznemesség a védhető várból a kastélyba költözik, mely fejedelmi udvartartásához szükséges a nagy szalon, kápolna, könyv- és képtár, kézikönyvtár, fegyver- és porcelángyűjtemény a magánlakosztályhoz kapcsolódóan.

A felvilágosodás eredményeként megjelenő klasszicizmusban egymás mellett él az empire és a biedermeier, a meztelen női figurák helyett mértani alakzatok tűnnek fel, a bútorok görbe lábát kiegyenesítik, a teret a szigorú zártság jellemzi.

A 19/20. század fordulója környékén az eklektika és a szecesszió hódit, hogy aztán az építészeti szempontból is igen bonyolult 20. század első felében egymás szöges ellentéteként villák és cselédlakások virágozzanak, majd a szocializmus évtizedében domináljanak a városi lakótelepek panelházai, a magyar falu pedig a kockaházak megjelenésével mutasson egységesülő képet- sorolta az etnográfus, aki történelmi időutazása folyamán az udvarházakra is kitért.

Ciucur Losonczi Antonius



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .