Lackfi János a PKE-n: A költészet nem halt meg

Lackfi János a PKE-n: A költészet nem halt meg
Élet-Haláltánc címmel zenés irodalmi esten találkozhatott péntek este a nagyváradi közönség az élő költészettel, illetve az azt képviselő Lackfi János József Attila-díjas kortárs költővel, íróval a Partiumi Keresztény Egyetemen.

 

Péntek este ismét bebizonyosodott: az irodalom, a költészet nemcsak tankönyvekbe száműzött, elefántcsonttoronyba zárt érinthetetlen érték (kellene legyen), az az életből táplálkozik és az életért van. Ez tükröződött azon a zenés irodalmi esten, amelyen Lackfi János kortárs költővel, illetve a zenei részt biztosító Lackfi Dorottyával (ének) és Sinha Róberttel (gitár) találkozhatott Nagyvárad irodalomkedvelő közönsége. A sok-sok humorral fűszerezett, ugyanakkor az elgondolkodtató sorokkal az önmagunkba tekintésre intő, embertársi és házastársi kapcsolatokra rámutató alkotások, istenes versek és nem utolsósorban a magával ragadó zenei betétek egy olyan előadás részét képezték, amelyen nem volt szükség a „mire gondolhatott a költő” kérdésfelvetésre. Az egyetem amfiteátrumát zsúfolásig megtöltő közönség egy olyan másfél órás előadás részese lehetett, amelyen nem csak a „jól megírt” alkotások kapták a főszerepet, Lackfi ugyanis az a költő, aki nagyszerűen elő is tudja adni azokat.

A költészet, az olvasás (bármennyire is szokás ezt állítani) nem halt meg, jegyezte meg a költő. Az internet olyan közeget jelent az irodalom számára is, ahol az alkotások futótűzként terjedhetnek. Az egyik ilyen műve A fekete router című Arany-átirat, amely 360.000 emberhez jutott el, de van olyan alkotása is, amely közel 1.200.000 internetes olvasottságot tudhat magáénak – mondta el a közösségi médiában aktívan jelen levő költő-író.

Szerelemről, életről és halálról

Az előadáson – amelyen szó volt szerelemről, házastársi viszonyról, irodalmi hagyományról, életről, halálról – megtudhattuk például azt, hogy sokszor nem könnyű költőfeleségnek lenni, és azt is, hogy a költők is matekoznak, csak épp szövegekkel, vagy azt, hogy tüzet adni valakinek (a szó szoros és átvitt értelmében is) akkor is felemelő, ha éppenséggel mi nem is dohányzunk.

Az irodalmi esten elhangzott többek között a Levágott fül regény egy részlete, A fekete router, a Zsoltáros, a Halotti nyelvlecke, a Szkúl-sztori című alkotás, illetve ezek mellett a költő lányának előadásában a Jelenlét, a Faggató, a Köztes idő című megzenésített versek, de olyan saját szerzeményt is hallhattunk, mint a Tétlen című dal.

A nagy sikerű zenés-irodalmi est mindegyik mozzanata tapsot eredményezett, de az est és a költő népszerűségét az is bizonyítja, hogy az előadás után a közönség nagy része valósággal megrohamozta a könyvekkel teli asztalt. Lackfi pedig, ha már Nagyváradon járt, másnap a közösségi oldalán egy kis rögtönzött verssel ajándékozta meg a „Pece-parti Párizs” lakóit: „Szia, Várad, bevettük a várad, az ember nem hiába fárad, a napfény árad, sehol semmi pára(d) e az élmény párat
lan…”

 

János Piroska