Kürtművész sikeres váradi koncertje

Színpadon a kürtművész, a karmester és a nagyváradi szimfonikus zenekar. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Színpadon a kürtművész, a karmester és a nagyváradi szimfonikus zenekar. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Három nagyszerű zeneművet és egy kitűnő kürtművészt volt alkalmunk meghallgatni az elmúlt csütörtökön a Nagyváradi Állami Filharmónia szokásos heti hangversenyén. A meghívott művész a jászvásári (Iaşi) Petrea Gîscă volt.

Elsőként Richard Wagner (1813–1883) német zeneszerző Siegfried-idill című szimfonikus költeménye hangzott el az Enescu–Bartók koncertteremben, amely most is megtelt hallgatósággal, amint az elmúlt időkben lenni szokott. Ha a nagy zeneszerző nevét említjük, akkor általában nagyszerű zenedrámái jutnak eszünkbe, de csütörtök este ezek hangulatától eltérő, lírai kompozíciójában gyönyörködhettünk. Wagner a Siegfried című operájának néhány motívumát dolgozta fel ebben a zenekari művében, amelyet 1870-ben a maga Siegfriedjének, fiának születésére írt. A zenemű voltaképpen szerenád Cosima asszonynak, feleségének, aki a családi boldogság régóta áhított idilljével ajándékozta meg svájci otthonában a zeneszerzőt. A kis zenekarra hangszerelt darab karácsony reggelén hangzott el svájci házuk kertjében. Azok számára, akik Richard Wagnert operaszerzőként ismerik, bizony kellemes érzés volt e szimfonikus költemény meghallgatása. A hallgatóság hosszan tartó tapssal köszönte meg a zenekar játékát.
A továbbiakban egy ritkábban műsorra tűzött alkotást, Reinhold Gliere (1875–1956) német–lengyel származású orosz zeneszerző B-dúr kürtversenyét, op. 91 hallgathattuk meg, Petrea Gîscă kürtművész és a zenekar tolmácsolásában. Az est szólistája virtuóz csillogással, mozgalmas ritmikával szólaltatta meg Reinhold Gliere kürtversenyét, amelyet 1950–1951 táján komponált a szerző. Petrea Gîscă áttetszően, nagyszerű megoldásokkal, egyben költőien játszotta az egyáltalán nem könnyű versenyművet. A közönség nagy ünneplését tetézte a szólista meglepetés-ötlete: maga mellé hívta a nagyváradi szimfonikus zenekar kürtöseit: Lorenzo Moronit, Anca Bodeát és Fórián Lászlót, s a közönség nagy megelégedésére a zeneirodalom egyik csodálatos művéből, Carl Maria von Weber A bűvös vadász című operájából játszottak el egy részletet. A Vadászkart nagy elismeréssel fogadta a hallgatóság.

A Sors szimfónia

A szünet után Ludwig van Beethoven (1770–1827) V., c-moll szimfóniája, op. 67 csendült fel a szimfonikus zenekar tolmácsolásában. A négytételes zenemű Beethoven egyik legismertebb szimfóniája, melyen a zeneszerző négy évig (1804–1808) dolgozott. A munka java részét már 1807-ben befejezte, de a mű bemutatására csak 1809. december 22-én került sor Bécsben, egy monumentális szerzői est keretében. A szimfónia már Beethoven kortársait is lenyűgözte, Mendelssohnra, de Ernst Theodor Amadeus Hoffmannra is nagy hatással volt. Utóbbi vetette papírra a híres mondatot: „A zene a legromantikusabb valamennyi művészet közt”. Csütörtök este a monumentális Beethoven-művet „a sokszínű művész, karmester, zeneszerző és professzor” (műsorfüzet) Răsvan Cernat dirigálta, nagyszerűen. Most azzal a gondolattal fejezem be írásomat, amit az elmúlt heti krónikámban is leírtam: újabb nagyszerű koncert volt a filharmóniában.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter