Kulturális délután a PKE-n

Kulturális délután a PKE-n
Szávai Géza könyvét mutatták be és Szondy György fafaragó mester műveiből szerveztek kiállítást pénteken délután a Partiumi Keresztény Egyetemen.

 

A könyvbemutatón a házigazdaként felszólaló Tőkés László EP-képviselő elmondta, hogy Szávai Géza Székely Jeruzsálem című esszékötete közvetlen és közvetett módon is kapcsolódik az Európai Unió szellemiségéhez. A kommunista falurombolást – mely a bemutatott kötet egyik fő témája – Tőkés László a verespataki bányaprojekt környezetromboló következményeivel állította párhuzamba. Ebben a vonatkozásban fejtette ki azt, hogy a kötet brüsszeli bemutatóján összekeveredett a politikum és az érték, ugyanis ott Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke volt az egyik előadó, és Tőkés László megítélése szerint a verespataki bányaberuházás támogatói hasonlatosak a kommunista falurombolás támogatóval. „Mi Szávai Gézával a falurombolások ellen közös alapokon állunk”, szögezte le Tőkés László, aki elismerését fejezte ki a szerzőnek a témaválasztásért, és hangsúlyozta, hogy a falurombolás áldozatává vált Bözödújfalu mementóként kell álljon az utókor előtt. Tőkés László említést tett az Európai Unió népei közös történelmének bemutatására hivatott történelmi ház tervéről, amelyet a közeljövőben fog megvalósítani az Unió. „A nagyok történelme jól ismert, de a modern Európa peremére szorult népek, nemzetek és kisebbségek történelmét nem ismeri az úgynevezett művelt világ” – mutatott rá Tőkés László. Szávai Géza negyedik kiadást is megért, több nyelven megjelent Székely Jeruzsálem című esszéregényéről elmondta, a székely zsidózók történetét úgy akarta megírni, „hogy azt az eszkimók és a japánok is megértsék”. A könyv a 16. század végén zsidó hitre tért székely magyar közösség történetét és üldöztetését eleveníti fel, tudhattuk meg az írótól. Az 1940-es évekre egyedül Bözödújfaluban éltek még székely szombatosok – a fotókkal illusztrált kötet az ő sorsukat mutatja be.

 

Vissza a gyökerekhez

 

A kulturális délután a képcsarnokban folytatódott, ahol Szondy Sándor miskolci fafaragó munkáiból nyílt kiállítás. A népi hangszereket, domborműveket, feliratokat felsorakoztató tárlatot elsőként Tőkés László méltatta, kiemelve, hogy „közvetett értelemben vett művészi szakralitás köszön vissza Szondy Sándor minden művéből”. A továbbiakban Tőkés László hangsúlyozta: „Szondy Sándor a népművészet mestereként és jeles anyaországi fafaragóként ma azt a hivatást tölti be, hogy a határok feletti nemzetegyesítést nem politikai síkon, nem a honosítás az újrahonosítás terén, hanem a művészet terén síkján valósítja meg.” Ezt követően elárulta azt, hogy a nap folyamán vették át a PKE könyvtára számára Görömbei András akadémikus, debreceni irodalomtudós hagyatékát, ennek kapcsán kiemelte: „íme egy olyan irodalomtörténész, aki néhány kortársával egyetemben arra törekszik, hogy a Trianon után szétfejlődésnek indult magyar irodalmat egybeölelje, mert hiszen nem beszélhetünk annyiféle magyar irodalomról, ahány felé szakadt az egységes magyar nemzet, hanem egy azonos magyar irodalomról szólhatunk.” Végezetül ismét a fafaragó művész munkásságához kapcsolódva kifejtette: „Szondy Sándor saját művészete vonatkozásában így fogalmazott: vissza a gyökerekhez. Én ezt az egyháztörténetből és a zenéből vett másik jelszó jellegű tanítással és gyakorlattal toldanám meg: vissza a tiszta forrásokhoz, azaz csak tiszta forrásból!” Szondy Sándor munkásságát Bánszky Pál iparművész írásban méltatta, ezt Mostis Gergő a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója olvasta fel a közönségnek. A méltató úgy fogalmazott: a hagyomány és a korszerűség, az ősi tudás és a modern népi kulturális szemlélet találkozik a művész munkásságában. Szondi Sándor megköszönte Tőkés Lászlónak a meghívást, és azt, hogy a jubileumi kiállítását Nagyváradon szervezheti meg, majd egy saját készítésű fafaragványt, egy díszdobozt adott át neki. A kiállítás március 16-ig látható a PKE emeleti előcsarnokában.

 

 

Pap István