Külhoni magyar képviselők szólaltak fel az Európai Parlamentben

Külhoni magyar képviselők szólaltak fel az Európai Parlamentben
A Szlovákiából származó Mészáros Alajos a diszkriminatív Benes-dekrétumok ügyére igyekezett felhívni az uniós illetékesek figyelmét, az RMDSZ-es Sógor Csaba pedig a romániai uniós támogatások kifizetésének elmaradása miatti nehézségeket hangsúlyozta csütörtökön késő este az Európai Parlament plenáris ülésének a képviselők számára egy perc felszólalási lehetőséget biztosító szakaszában.

 

Mészáros Alajos az Európai Néppárt, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának képviselője a “diszkriminatív” Benes-dekrétumok ügyében szólalt fel Strasbourgban. A képviselő kifejtette, hogy a második világháború utáni csehszlovák elnöki rendeletek alapot adtak a kollektív bűnösség elvének alkalmazására, ráadásul a képviselő szerint nem lehet kijelenteni, hogy napjainkban nincsen joghatásuk. A képviselő felszólította az uniós illetékeseket, hogy “vizsgálják meg azokat a jog ellentmondásokat, amelyek beárnyékolják egy igazságos Európa kiteljesedését”.

Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy milyen gondokat okoz az, hogy visszaélések miatt Romániában befagyasztották a humán erőforrás fejlesztést támogatni hivatott operatív programok támogatását, a román hatóságok pedig jó ideje nem utalják a megítélt támogatásokat. Sógor méltatlannak nevezte, hogy néhány rosszhiszemű kedvezményezett, néhány visszaélő miatt civil szervezetek ezrei lehetetlenülnek el.

“Nem engedhetjük, hogy néhány csaló a teljes humán erőforrás fejlesztési operatív programot veszélybe sodorja” – hangoztatta Sógor Csaba.

Winkler Gyula, aki szintén az RMDSZ színeiben jutott be az EP-be, arról beszélt, hogy az Európai Unió fordulóponthoz érkezett, az európai projekt pedig veszélyben van, mert a válság hatására felerősödött a populizmus, a szélsőségesség és az idegengyűlölet. Winkler kifejtette, nem helyes, hogy az, ha a tagállamok kormányai az Európai Uniót hibáztatják az életszínvonal csökkentéséért. A romániai magyar képviselő szerint az uniós intézmények feladata az uniós identitás érzésének erősítése.

A fideszes Járóka Lívia szintén a válság hatásairól beszélt a strasbourgi plenáris ülésen. Mint fogalmazott, az adósságválság felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyek miatt egyre kevesebben tudják fenntartani életszínvonalukat, és egyre több állampolgár számára a mindennapi megélhetés is óriási kihívást jelent – tette hozzá Járóka, aki reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió következő hétéves pénzügyi kerete segít változtatni a legszegényebb európaiak kilátástalan helyzetén.