Küldetésünk szentháromságos életet élni

Küldetésünk szentháromságos életet élni
Nagyvárad- A Váradi Esperesi Kerület kezdeményezésére Szentháromság vasárnapjának délutánján gyalogos zarándoklatra indultak a város római katolikusai a várad-velencei plébániatemplomtól Szent László király sírjához, a Kárpát-medence keresztényeinek néhai zarándokhelyéhez, a várhoz.

 

Felemelő és lélekmelengető érzés volt látni, hogy dacolva az őszies időjárással, több száz római katolikus hívő gyülekezett Szentháromság vasárnapjának délutánján a várad-velencei plébániatemplom előtt, hogy aztán rendezett sorban Szent László király egykori sírjához, a Kárpát-medence keresztényeinek zarándokhelyéhez, a várhoz sétáljon. A méltóságteljes zarándokmenet élén Exc. Böcskei László megyés püspök vonult, miközben Pék Sándor Várad-kerületi esperes irányításával imák és dicsőítő énekek zengtek. A körmenetben nem csupán a város plébániái, illetve katolikus közösségei képviseltették magukat, hanem a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum is. A vártemplom természetesen szűknek bizonyult a sokadalom számára, így sokan állva hallgatták a hangszóróknak köszönhetően kint is nyomon követhető misét, melyen Kiss Géza-Lóránd kántor-karnagy vezetésével közreműködött a Barátok templomának Bihari Sándor-kórusa és a Nagyváradi Asszonykórus.

Mons. Fodor József nagyprépost arra hívta fel a zarándokok figyelmét: azért jöttek el az egyházmegye bölcsőjébe, hogy együtt imádkozzanak, erősödjenek a hitükben, és ugyanakkor a Hit Évében megünnepeljék, hogy ezen a helyen több mint 900 évvel ezelőtt Szent László király megalapította első püspökségét, illetve áthelyezte a Szent István alapította bihari püspökséget. A legenda szerint az ifjú László a bihari hegyekben lovagolt, kirándult, amikor álmában megjelent neki a karján a kis Jézust tartó Szűz Mária és azt kérte tőle, hogy építsen templomot a Pece és a Körös folyása által körülvett félszigetre, ahol már működött egy társaskáptalan. Szent László itt kívánt eltemetkezni is, ez az óhaja 1116-ban teljesült, amikor a várad-hegyfoki premontrei kolostort építtető II. István király áthozatta ide a hamvait, illetve ereklyéit a somogyvári bencés apátságból, mely sír az 1241-es tatárdúlásig háborítatlan volt. 1192, vagyis Szent László szentté avatása után császárok és királyok zarándokoltak a sírhoz- mások mellett ide látogatott Luxemburgi Zsigmond is- hogy a szent életű király oltalmát, segítségét és pártfogását kérjék, hangsúlyozta a székeskáptalan vezetője.

Kincshordozók

Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Homíliájában Exc. Böcskei László megyés püspök kiemelte: a Hit Évében született kezdeményezésre indított zarándoklat fő jellemzője, hogy a hitük megerősítésének és megújulásának forrásait keressék, szívják magukba a katolikusok azon az áldott helyen, ahol őseik is az évszázadok folyamán nem ijedtek meg a rájuk leselkedő veszélyektől, hanem hűségesek maradtak hitükhöz, és egy szilárd alapot építettek egy olyan példamutató életnek, mely a mi jövőnkről is szól. Úgy fogalmazott a főpásztor: erre vonatkozó történelmünk időben ugyan egy múltbéli fejezet, de hatásában és gyümölcseiben nem, mert erőt nyújt a jelenhez és világosságot a jövőhöz. Megalapozza a hitvallásunkat, mely tanúságtételre indít, és arra bátorít, hogy merjük felvállalni kincshordozói minőségünket, vagyis fedezzük fel azt a belső fényt, melyre szüksége van mindenkinek, és kiáltsuk ki az egész világ előtt, hogy a hitünk egy kincs.

A szentháromság titkáról való elmélkedésében ugyanakkor a megyés püspök arra figyelmeztette a jelenlevőket: Isten a szeretet forrása, nekünk pedig keresztény kötelességünk, küldetésünk és legfőbb feladatunk szentháromságos életet élni.

A szentmiseáldozat bemutatása után- mely alatt még a Nap is kisütött, Isten talán így jelezve, hogy a történtek a kedvére vannak- a tömeg a vársáncba vonult, hogy a Boldogságos Szűz közbenjárását kérje az ő tiszteletére szentelt első székesegyház helyén felállított Mária oltár előtt.

Ciucur Losonczi Antonius