Kül- és védelem politikai, esélyegyenlőségi konferenciák

Kül- és védelem politikai, esélyegyenlőségi konferenciák 
Csütörtökön az RMDSZ Sas-palotai székházában sajtótájékoztatót tartott Biró Rozália parlamenti képviselő, a román képviselőház külügyi szakbizottságának elnöke. Két tanácskozásról számolt be, az egyik Bécsben, a másik Bukarestben zajlott az elmúlt napokban.

Október 11-12-én Bécsben tartották az európai uniós tagállamok parlamentjei kül- és védelmi bizottságainak tanácskozását, melyet minden félévben kétszer szerveznek. A mostani helyszínválasztás indoka az volt, hogy jelenleg Ausztria tölti be az EU soros elnöki tisztségét. Jelen volt 27 tagállam (a Brexitre készülő Egyesült Királyság hiányzott), valamint hét, megfigyelői státussal rendelkező ország bizottsági elnöke a nyugat-balkáni térségből és Észak-Európából. A legutóbbi, bulgáriai összejövetelükön elfogadott állásfoglalásból indultak ki, amikor az EU külső határainak védelmét, a migráció folyamatának menedzselését, valamint a katonai mobilitási stratégia politikai tartalommal való megtöltését vitatták meg.

Eltérő vélemények láttak napvilágot a biztonságpolitikát és az EU külső határainak védelmét illetően: voltak, akik szerint ez kizárólag a Frontex hatáskörébe kellene tartozzon, míg mások szerint a tagállamok feladata kéne legyen, és csupán ott vállaljon szerepet a Frontex, ahol a tagállamok nem tudják ezt ellátni. Mivel nem jutottak dűlőre, a kiadott idevágó nyilatkozatot csupán hárman írtak alá: az osztrák külügyi és védelmi szakbizottság elnökei, valamint az EP külügyi bizottságának vezetője. A migránsokkal kapcsolatban elhangzott, hogy holisztikus megközelítés szükségeltetik, vagyis össze kell hangolni a tagállamok bel- és külpolitikáját, szolidárisan és az emberi jogok tiszteletben tartásával kell kezelni a problémát, hosszú távra szóló választ kell adni, nemzetközi összefogással kell menedzselni a migrációt, és erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy akik jogilag rendben vannak, bevándorolhassanak.

A rendezvényen felvetődött a szíriai háború is, azt kérték az ázsiai államtól és a szomszédos országoktól, hogy politikai kompromisszumra törekedve vessenek véget a konfliktusnak. Téma volt a nyugat-balkáni államok uniós csatlakozása is, a tanácskozók azt várják el ezektől, hogy tartsák tiszteletben a demokratikus értékeket és alapjogokat, illetve hozzanak olyan stratégiai döntéseket, melyek révén gátat vetnek a külső behatásoknak és az idegen (orosz) félretájékoztatásnak. Szóba került az is egyebek mellett, hogy a katonai mobilitási stratégiára (PESCO) vonatkozóan össze kell hangolni a fejlesztési erőfeszítéseket, elkerülendő az egymásra tevődés kockázatát.

Biró Rozália azon személyes meggyőződésének adott hangot, hogy a külső határok védelme esetében alulról felfele haladva kéne építkezni, vagyis nem elsősorban az EU egészére vonatkozó védelmi kapacitást kellene előbb fejleszteni, és csak utána ebbe beékelni a tagállamok határvédelemmel kapcsolatos cselekvéseit, hanem éppenséggel fordítva. Meglátásában a nyugat-balkáni államok csatlakozási határidejeként kijelölt 2025-ös terminust előbbre lehetne hozni, amennyiben a jelöltek garantálják, hogy felgyorsítják a tőlük elvárt reformlépéseket. Vagy legalábbis ki lehetne számukra találni egy olyan státust, mely szorosabb a jelenlegi együttműködési formánál, de még nem jelent tagságot. Ami pedig a katonai mobilitási stratégiát illeti, szorosabban együtt lehetne működni a NATO-val.

Nem titkolta amúgy azt: a konferencián többen panaszkodtak amiatt, hogy általában szépen hangzanak ezek az állásfoglalások, de az EU gépezete lassan működik, nagy a bürokrácia, a csúcsvezetés későn reagál, így a hasonszőrű nyilatkozatok gyakorlatbeli eredményességének hatásfoka csekély.

Esélyegyenlőség

Október 16-án Bukarestben ülésezett az a munkacsoport, melynek felállítását Biró Rozália a külügyi szakbizottság elnökeként még tavaly szorgalmazta, a tevékenységének tárgya pedig a nők elleni erőszak felszámolása, valamint a nők szerepének, jelenlétének erősítése a döntéshozó testületekben, folyamatokban. A nemzetközi konferencián részt vett Virginija Langbakk, az Európai Bizottság mellett működő Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) vezérigazgatója, dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Pártja (PES) nőszervezetének elnöke és hét szociológia szakos fővárosi egyetemi hallgató is.

Az eseményen két témák tanulmányra fókuszáltak: a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőségre, valamint a genderek közötti egyenlőségre. Utóbbiról egy tanulmányt készített az EIGE, melynek mutatóiból kitűnik, hogy ami a bérezést, a tanulást, a munkapiaci részvételt és az egészséget illeti, az utóbbi években jó irányba fejlődött Románia, viszont továbbra is elszomorító és aggodalomra ad okot a nők által betöltött vezető tisztségek statisztikája a magánszférában, valamint a nők elleni erőszak gyakorisága. Mint megtudtuk, Biró Rozália meggyőződése, hogy hatékonyabb párbeszéd szükségeltetik az állami és privát intézmények, hivatalok és a civil szervezetek közt.

Ciucur Losonczi Antonius