Krizmaszentelési mise volt a Székesegyházban

Krizmaszentelési mise volt a Székesegyházban
Nagycsütörtök délelőtt Böcskei László püspök ünnepi szentmisét mutatott be a nagyváradi Székesegyházban. A liturgia két kiemelkedő mozzanata volt a papok szentelési fogadalmának megújítása és az év közben a szentségek kiszolgáltatásánál használt olajok megszentelése.

Bevezetőjében Exc. Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: a nagyböjti szent idő egyik kihívása a megújulás utáni vágy felélesztése, és őszinte önvizsgálattal ráébredhetünk arra, hogy nem mindig és mindenhol felelünk meg Isten bennünk kibontakozó tervének. A szent három nap kegyelmi ideje azt is jelentheti számunkra, hogy Isten tetteiből ismét kiolvashatjuk azt: életünk küzdelmeiben nem vagyunk egyedül, és bár hűtlenek voltunk, Isten mégis hűséges hozzánk. A nagycsütörtök délelőtti szentmisében Isten ajándékaiért szeretnénk hálát adni, illetve a papok a hívatásukra gondolva a küldetésük ajándékáért, azért, hogy a Mennyei Atya gyermekeivé fogadta, és megváltói művének terjesztésével bízta meg őket.
Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Homíliájában az egyházmegye főpásztora a papi hivatás kiválóságáról, az elköteleződésről és a hűségről beszélt. Hangsúlyozta: a papok nem csupán szemlélő módon követik Jézust, hanem bárkinél jobban átérzik azt, hogy részesei az Üdvözítő küldetésének, feladatának. Azonban nem önmaguk dicsőítéséért vannak a középpontban, hanem amiatt, mert a Mesterük magához ragadta és nem engedi el őket, hűséges hozzájuk, és az üzenete ereje továbbra is a valódi, boldog élet garanciája ellentmondásokkal teli világunkban. Úgy fogalmazott: a virágvasárnap és az utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmise határolja körül mostani együttlétüket, ez azonban nem a véletlen műve, hanem egy olyan életszükséglet, mely újból belehelyezi őket abban a szeretetbe, mely meghívásuk kezdetét jelentette és záloga a küldetésüknek. Isten szeretetéből lettek ugyanis pappá, ahogy Izajás próféta mondta: „az Úr lelke nyugszik rajtam, mert az Úr kent föl engem. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket. Hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak. Hogy hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.”
Azt kérte a megyés püspök a papoktól: becsüljék meg a hivatásukat, legyen helyes önértékelésük, türelemmel, tisztelettel, empátiával, elfogadó szeretettel közelítsenek egymáshoz, illetve embertársaikhoz. Legyenek híd Isten és ember között, összekötő út, mely célba vezeti a boldogságot keresőket. Ne feledkezzenek meg arról sohasem: a papi hívatás nem egy létezési forma a sok közül, egy megélhetési lehetőség vagy egy magánvállalkozás, hanem egy olyan másság, melyet a szabad akaratukból vállaltak. Ők tehát nem a miértekre keresik a választ, hanem az alázatosság iskoláját kijárva az életüket alakítják úgy, hogy válasz legyen azokra a kérdésekre, melyek feltevésével Isten rájuk bízott népe eligazítást keres.

Papi ígéretek

Az ünnepi liturgia egyik kiemelkedő mozzanata a papok szentelési fogadalmának megújítása volt. A püspök, mielőtt a nép felé fordult volna, azt kérdezte a tisztelendőktől: annak a napnak évfordulóján, melyen Krisztus az ő apostolait papságában részesítette, akarják-e megújítani egykor tett ígéreteiket a püspökük és Isten szent nép előtt? Akarnak-e Urukkal, Jézus Krisztussal egyre szorosabban összeforrni, és önmagukról lemondva hozzá teljesen hasonlóvá lenni? Akarják-e a megváltás hűséges szolgáiként az eucharisztia szent áldozatát bemutatni, a többi liturgikus cselekményt végezni, és Isten igéjét hirdetni? Akarják-e Krisztust, mint fejüket és pásztorukat követni, nem földi javakra vágyakozva, hanem csakis a lelkek iránti szeretettől vezettetve? A megszólítottak többször is azt felelték, hogy „akarjuk!”, majd a főpásztor a hívektől azt kérte, hogy imádkozzanak a papjaikért.
Az ünnepi misén ugyanakkor az év folyamán a szentségek kiszolgáltatásához használt olajok megszentelése is megtörtént.
A szentmisén a Szent László Római Katolikus teológiai Líceum diákjai is részt vettek. Idén különleges volt, hogy az oltárnál olyan tisztelendők koncelebráltak, akik valamilyen személyes évfordulójukat ünneplik 2018-ban, illetve a szent olajok megfelelő tisztelettel való átvétele az előző évek gyakorlatától eltérően a Jézus Szíve kápolnában történt meg.

Ciucur Losonczi Antonius