Románia területi-adminisztratív átrendezése ügyében

Konkrétan szólva, a Ceauşescu-korszak és a marosvásárhelyi „Fekete Március” rossz emlékét idéző magyarellenes támadások Székelyföld autonómiájának jogos követeléséről, a hat éve elszabotált romániai kisebbségi törvénytervezetről, valamint Románia antidemokratikus és diszkriminatívregionális újraszervezésének tervéről voltak hivatottak elterelni a figyelmet.

Továbbá ezáltal kísérelték meg elvonni a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét olyan érdemi kérdésekről, mint amilyenek a kisebbségi közösségi jogok, illetve az erdélyi magyarságot sújtó etnikai diszkrimináció. Mindezek összefüggésében, az Európai Parlament tegnapi brüsszeli „miniplenárisán” Tőkés László alelnök Románia területi-adminisztratív átrendezése kérdésében tartott napirend előtti felszólalást, ebben a sokat vitatott ügyben igyekezvén „tiszta vizet önteni a pohárba”.

Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az új fejlesztési térségek, nevezetesen a nyolc (8) romániai megarégió többségi erőfölénnyel való létrehozása kibékíthetetlen ellentétben áll valamennyi mértékadó európai előírással, és valójában a központosított államhatalmi rendszer átmentését, kisebbségi viszonylatban pedig Székelyföld és Partiumvidéke számbeli többségben élő magyarságának az abszolút kisebbségbe való taszítását célozza.

A Helyi Önkormányzatok Európai Chártája kimondja, hogy: „megfelelő időben és formában, minden olyan ügyben ki kell kérni a helyi önkormányzatok véleményét, amely őket közvetlenül érinti” (4. cikk). Továbbá: „Nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt a törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül” (5. cikk).

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chártája a „Célok és elvek” között írja elő: „minden egyes regionális vagy kisebbségi nyelv földrajzi körzetének tiszteletben tartása annak érdekében, hogy a fennálló vagy később létesítendő közigazgatási felosztás ne képezze e regionális vagy kisebbségi nyelv támogatásának akadályát” (II. rész, 7. cikk).

A Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezmény– egyebek mellett – meghagyja, hogy: „A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják” (II. cím, 16. cikk).

A sort folytathatnánk… A Románia Parlamentje által törvénybe iktatott és  Alkotmánya szerint elsőbbséget élvező nemzetközi normák magukért beszélnek…

Csak remélni lehet, hogy az Európai Néppárt nagy családjába tartozó romániai kormánypártok – a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ – érvényt akarnak és tudnak szerezni az idézett európai követelményeknek, és a posztkommunista román politikum nem siklikszlovák típusú, a Kisantant visszahúzó hagyományait folytató kényszerpályára…

Tőkés László

 Mellékelve közöljük Tőkés László brüsszeli felszólalását.

F E L S Z Ó L A L Á S

Románia területi-adminisztratív átrendezése 

ügyében

 Az elmúlt hetekben a román politikum részéről durva támadás-sorozat és ellenséges hisztériakampány zúdult az erdélyi Székelyföldbrüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira, és általában a romániai magyar közösségre.

Ezenközben Romániában az ország területi-adminisztratív átrendezésének egy olyan tervét kívánja áterőszakolni a hatalom, mely nyolc (8) többségi megarégió létrehozása által Székelyföld és Partiumvidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná.

Románia erdélyi magyar képviselői a Helyi Önkormányzatok Európai Chártájának, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chártájának explicit előírásai értelmében határozottan visszautasítják országuk regionális újrarendezésének ezt a demokrácia-ellenes és diszkriminatív módját.

Románia és Magyarország néppárti kormánypártjainak demokratikus értékközösségére appellálva, hathatós segítségüket, valamint az Európai Parlament cselekvő támogatását kérjük erdélyi magyar közösségünk védelmében.

Tőkés László, EP-alelnök