„Krisztus a jövő, együtt követjük őt!”

„Krisztus a jövő, együtt követjük őt!”

Történelme egyik legfontosabb
pillanatára készül a magyar
reformátusság. Pénteken
„Krisztus a jövő, együtt
követjük őt!” jeligével
Debrecenben összeül a Magyar Református
Egyház Alkotmányozó Zsinata.


Az előzményekről és az
eseményről Veres- Kovács
Attila
tiszteletes, zsinati tag nyilatkozott
hirportálunknak. Mint kifejtette, a
Kárpát-medencei Magyar Református
Egyház 1881-ben egy közös zsinaton
megalkotta a református egyház
egységes jogrendjét. Aztán
jött az első világháború
vége, és ezt a nemcsak jogilag, de
területig is egységes református
egyházat darabjaira szakította a trianoni
szerződés. Objektív okok miatt nem
lehetett helyrehozni az egységet, várni
kellett a kommunizmus bukásáig. A
kilencvenes évek elején éppen a
Királyhágómelléki
Református Egyházkerület
kezdeményezte az 1881-es zsinat
helyreállítását, a
Kárpát-medencei református
egyháztesteknek az
egyesülését. Ebben a KREK
püspöke járt az élen, azonban a
nemzetközi egyházi fórumok
ellenállásába
ütközött ez a törekvés.
“Magyarázkodnunk kellett, hogy ez nem
határmódosításokat jelent,
hanem a lelki egység
helyreállítását, hiszen mi
hitvallásosságunkban
egybevágóak vagyunk”, emlékezett
vissza a lelkipásztor. Az
egyházkerületben dolgozó
munkatársak aztán Tőkés
László

kezdeményezésére indítványozták
a Magyar Reformátusok
Világszövetségének
létrehozását, illetve a Magyar
Református Egyházak
Tanácskozó Zsinatát, amelyet be is
jegyeztek, és ez már jogi formája
volt a Kárpát-medencében
létező református
egyházaknak. Hogy időközben mi
történt, hogy ezt a már
meglévő és gyakorlatilag is
jól működő szervezetet
miért cserelték fel, nem tudni.

A KREK kezdeményezte


Egy biztos: mintegy négy évvel
ezelőtt kezdődött el az a folyamat,
amikor alulról építkezve az
egyházmegyék
vezetőségéből
álló szervezet, vagyis a Generális
Konvent megalkotta az egységes magyar
református egyháznak azt az
alkotmányát, melyet most 
május 22-én Debrecenben hatalmas
ünnepség keretében kihirdetnek. E
héten pénteken tehát az
egységes alkotmányát fogják
kihirdetni a Kárpát-medencei Magyar
Református Egyháznak, amelyet
aztán az egyháztesteknek a zsinatai
elfogadnak majd, így a Romániai
Református Egyház Zsinata is
törvénybe fogja iktatni. “Mint a
Romániai Református Egyház 1990
óta folyamatosan zsinati tagsággal
bíró tagja hangsúlyozom, hogy ezt
 régóta várja az
egyházunk. Fontos azonban, hogy mi,
királyhágómellékiek ne
úgy menjünk Debrecenbe, mint akiknek
feltálalták ezt a
lehetőséget, hanem mint akik
kezdeményezői voltak ennek. Ha
manapság ezt sokan hajlamosak is elfelejteni, mi
nem szabad ezt elfelednünk”, hangsúlyozta
Veres-Kovács Attila.

Véletlenek nincsenek


– Nem véletlen egyébként, hogy
áldozócsütörtök
és püspösd
 között
zajlik ez az esemény.
Áldozócsütörtökön
ugye Krisztus felment a mennybe.
Református hitvallásunk azt mondja, hogy
bajvívónk van nekünk ott, aki az
Atya jobbján ülve érettünk
szüntelenül könyörög,
pünkösdben pedig elküldi az ő
lelkét, amellyel minket megszentel, azaz
magának kiválaszt. Krisztus, a mi
bajvívónk és a
Szentlélek, aki által itt van,
hitelesíti tulajdonképpen ezt az
eseményt és mi hisszük, hogy ebben
van a jövője is. Reméljük azt,
hogy nem emberi akarat fog beteljesülni, hanem az
Isten rendelése válik
nyilvánvalóvá. Minden politikai
akarattól függetlenül hiszem azt, hogy
a nemzet egyesítésének egyik
alapvető feltétele az, hogy a felekezetek
megtalálják egymást, és
egyesüljenek. Ez legyen az alap, amelyre
aztán rájönnek a
felépítmény
különböző
intézményei, amelyek aztán
megteremtik a tényleges, nem csak lelki
egységet, nyilatkozta, Veres-Kovács
Attila lelkipásztor.

Jelképes események


Több jelképes esemény is
történik a pénteki napon. Mindenki
visz magával egy marék
földet
, amit a debreceni Nagytemplom
előtt elhelyezett életfa tővére
hordanak majd rá. Az életfa
 körül ugyanis a
Kárpát-medence rajzolódik ki, erre
kerül rá a Kárpát-medence
különböző részeiből
származó föld, amiben feléled
majd a református egyházat
jelképező életfa. A kilenc ág
az egyházkerületeket, a rajtuk levő
levelek pedig az egyházmegyék
számát szimbolizálják. Lesz
egy két óráig tartó
körmenet is, mely a templom előtti
téren felállított és az
egyházkerületeket megjelenítő
sátrakat látogatja meg, mintegy
körbemenve a Kárpát-medence
valamennyi egyházrészén. A
körmenethez tehát fokozatosan csatlakoznak
az egyháztestek, hogy aztán a menet
visszaérjen a Nagytemplomhoz, ahol
közös istentisztelet és
úrvacsoraosztás veszi majd
kezdetét, ami természetesen a
szabadtéren fog megtörténni. Az
új egyházalkotmányt és a
Magyar Református Egyház
megalakulását helyi idő szerint
délután 4 órakor a Nagytemplom
előtt hirdetik ki, amikor egyszerre kondul majd
meg a Kárpát-medence összes
református templomának harangja.

Ciucur Losonczi Antonius