Krematórium Váradon – nyílt napokkal…

Krematórium Váradon – nyílt napokkal…
Az egész országban ritkaság még a humán-krematórium: egy van Bukarestben, s egy nyílt nemrég Váradon. A tulajdonosa kalauzolt végig a hullaégetőben.

 

Szokatlan még Románia-szerte a halottak hamvasztása, a többség etikai, vallási okokból, vagy egyszerűen csak ab ovo elveti ezt. Ezért lényegében konkurencia nélküli az a hálózat, amelyet egy bolgár származású nagyváradi vállalkozó gondolt ki. Dorin Gherghev az első krematóriumát Fugyivásárhelyen tervezte felépíteni kezdetben – de mivel ott erős ellenállásba ütközött, végül a megyeszékhelyen indította be az első hamvasztót. Ez néhány hete már működik, de egyelőre csak kevesen tudnak róla. Szerdán felkerestük a váradi hullaégetőt, amely a Borsi út 38L szám alatt található.

Nem morbid

A tulajdonos kalauzolt végig ott szerdán, s közben elmondta: ezen kívül csak Bukarestben van egy hasonló létesítmény az egész országban. Dorin Gherghev azt tervezi, hogy ezt a vállalkozási űrt kihasználva egész hálózatot hoz létre: a váradi után Nagyszebenben és Bukarestben is építene ilyet. Fugyivásárhelyen jelenleg perben áll: az önkormányzat és a környezetvédelmi szakhatóság is ellenezte az ottani létesítményét, akárcsak egyes lakosok. A tiltakozók környezetszennyezéstől tartanak, valamint attól, hogy „holttesteket szállító autók várakoznak majd mindenütt”. A vállalkozó szerint azonban mindenképp fel fogja építeni ott is az égetőt.

A váradi krematóriumban ottjártunkkor nem volt égetés, sőt holttesteket sem tároltak – nem eléggé ismert ugyanis még a létesítmény. Naponta maximum öt hamvasztásra van kapacitásuk a svéd gyártmányú kemencében. Az olasz gyártású, de Magyarországról beszerzett hűtőberendezésekben pedig 16 holttestet tudnak egyszerre tárolni. Ezek tárolása napi 50 lejbe kerül. A hamvasztás viszont a családoknak ingyenes, mivel részét képezi annak a szolgáltatáscsomagnak, amit a temetkezési cégektől kapnak. A váradi Phoenix krematórium tehát nem az elhamvasztottak családjai révén szerzi bevételét, hanem a temetkezési vállalkozások fizetnek neki jutalékot. A berendezésben és a helyszínben sincs egyébként semmi morbid: teljesen tiszta és fényben fürdőző az egész, sőt az egyetlen kemence egyenesen inox.

„Sötét” részletek

Az égetés földgáz használatával történik, a folyamat közben keletkező füstöt és gázt pedig átszűrik, mielőtt a levegőbe engedik. Egy-egy holttest elégetése – annak súlyától függően – 1–1,5 órába telik. A folyamat teljesen automatizált: érintőképernyőn kell megnyomni néhány gombot, s a berendezés minden mást elvégez. A holttestet nyitott koporsóban húzza be a gép a kemencébe, s a folyamat végén a hamvakat mintegy húsz percre egy külön hűtőkamrába helyezik. Innen kerülnek aztán az urnába. Van egyfajta urna, amelyik ingyenes: ez műanyag. Sok további is kapható, ezek kerámiák, áruk 150–300 lej közötti. Mindegyiket Magyarországról importálják.

A hamvasztás nem egészen olyan, mint a filmeken. A hozzátartozók csak részben követhetik nyomon azt: a kemence mellett lévő iroda ablakán át. A folyamatból azonban csak a kemencében való elhelyezést láthatják, mivel az égetőkamra ajtaján nincs betekintőablak, teljesen zárt. A másik megoldás az, hogy a cég webkamerán is követhetővé teszi az egészet – külön kérésre. Egyébként minden hamvasztást automatikusan filmre rögzítenek, a kemencét állandóan „figyelő” kamera segítségével.

Egyelőre két alkalmazott dolgozik a krematóriumban, később még vesznek fel embereket, „ha jól fog menni”.

Női ötlet

Kérdéseinkre Dorin Gherghev elmondta: a krematóriumok ötlete feleségétől származik, majd ő maga fejlesztette ezt tovább. Akkor gondoltak erre először, amikor pár éve az USA-ban járva részt vettek egy barátjuk ír ismerősének hamvasztásán. A vállalkozó egyébként több üzletben is utazik: vendéglátóhelye is van Nagyváradon, és erdőkitermelő is.

Ahogy távozóban vagyunk, Gherghev még megjegyzi: a családok ritkán jönnek el a hamvasztásokra, és a neten való követést sem sokszor kérik. Inkább azt preferálják, hogy a végén egyszerűen megkapják az urnát a hamvakkal.

S hogy hogy viszonyulnak ehhez az egyházak? Nos, a reformátussal, a római katolikussal és a görög katolikussal kifejezetten jó az együttműködésük. Az ortodox egyház azonban elutasítóbb. A vállalkozó szerint látszólag dogmatikus okokból, valójában azonban inkább anyagi megfontolások lehetnek a háttérben, mivel félnek, hogy elveszthetik a klasszikus temetések nyomán járó pénzeiket. „Azzal is riogatják a híveket, hogy hamvasztáskor nincs egyházi szertartás. Holott van. Nálunk sincs az ilyesmi kizárva. Az ortodoxia egyik fellegvárában, Moszkvában ráadásul havonta 50 ezer embert hamvasztanak el. Mi még ott sem tartunk tehát egyelőre, ahol az oroszok” – mondja búcsúzáskor.

Akció-féleség

A Phoenix krematórium egyébként rendhagyónak számító módon próbálja felhívni magára a figyelmet. Minden héten szerdán 9–12 óra között nyílt napot tart. Ilyenkor bárki megtekintheti a létesítményt, s megismerkedhet annak működésével. Bejelentkezni ezen a számon lehet: 0727–26–59–19. A valós égetéseken azonban – kegyeleti, etikai és jogi okokból – egyszerű érdeklődők nem vehetnek részt.

Szeghalmi Örs