Közvita: belvárosfejlesztés kiűzéssel

A belváros fejlesztéséről szerveztek közvitát csütörtökön a váradi városháza nagytermében. Fotó: Alexandru Niţescu
A belváros fejlesztéséről szerveztek közvitát csütörtökön a váradi városháza nagytermében. Fotó: Alexandru Niţescu
A következő években többek között úgy kívánja fellendíteni a belváros kereskedelmét, turizmusát Nagyvárad önkormányzata, hogy egy sor kereskedelmi tevékenységet kiűz onnan. A tervekről csütörtökön szerveztek közvitát a városháza nagytermében.

A váradi önkormányzat terveit Ilie Bolojan polgármester ismertette a közvitán. A városközpont fejlesztésének az a kitétel a legvitatottabb pontja, hogy a polgármesteri hivatal fokozatosan száműzni kívánja a belvárosból, legalábbis a földszinti, utcafrontra néző ingatlanrészekből a szerencsejáték-barlangokat, a használtruha üzleteket, a zálogházakat és az autómosókat. A terv része az is, hogy ötven százalékos többletadóval sújtják azokat az ingatlantulajdonosokat, akik zárva tartják a belvárosban utcafrontra néző földszinti ingatlanukat, illetve kötelező órarendet is bevezetne a város ezekre a helyiségekre, amelyeket hétvégenként is nyitva kellene tartani. Mindehhez hozzáadódik az, hogy többletadót vetnének ki a város bármely részén található elhanyagolt, beépítetlen telkekre.

Szerencsejátékosok

A közvitán a szerencsejáték-barlang üzemeltetők képviselői próbálták meggyőzni a polgármestert arról, hogy a szerencsejátékra vonatkozó részt vegyék ki a tervezetből, mert szerintük a játékbarlangok plusz vonzerőt jelentenek a városközpontban, hiszen nagyon sok turista jár játszani Nagyváradra. Az érvek között elhangzott az is, hogy minden olyan városban, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a turizmusra, vannak játékbarlangok. A függőség és egyéb negatív következmények visszaszorítására a játékbarlang üzemeltetők készek együttműködni az önkormányzattal, hangzottak az érvek.

Zálogházak

A zálogházak jogi képviselője, Cristian Clintoc kétségbe vonta azt, hogy az önkormányzat törvényes módon befolyásolhatja a kereskedelmi tevékenységeket, a piacba történő effajta közvetlen beavatkozást pedig a nem lojális konkurencia elősegítésének minősítette. A zálogházak sem gátolják a turizmust, hiszen a turisták is előszeretettel betérnek a zálogházakba, hangzott el. Megszólaltak a használtruha üzletet üzemeltetők is. Vezsenyi Zsolt kijelentette, hogy a városháza terve sokkolta őt. Mint kifejtette, egyszerű lenne számára márkaboltot nyitni, csakhogy a váradiak nem vásárolnak márkaboltból, mert nincs rá pénzük. Gurbai Béla felállt a székről, és kijelentette: „minden ruhadarabot, ami rajtam van, használtruha üzletből vettem, és jobb minőségűek, mint amit márkaboltokban sok pénzért lehet vásárolni”.

Nyugatot Keletre

Az elhangzottakra reagált a polgármester. „Ha egy koncerten manele zenét teszel, akkor egy bizonyos típusú közönség jön el” – fogalmazott Bolojan, hozzátéve, hogy egy belváros közönségének az összetételét is meghatározza az, hogy milyen típusú szolgáltatások és szórakozási lehetőségek vannak ott. Kifejtette, hogy Nagyváradon immár jelenségnek számít az, hogy egyre többen válnak játékfüggővé, akik vagyontárgyaikat zálogházba viszik, a kapott pénzt pedig a játékbarlangokban verik el. „A szerencsejáték romániai formája ide vezet” – szögezte le Bolojan. Kiemelte, hogy minden város maga döntheti el azt, hogy egy-egy tevékenységnek mekkora teret enged és hol, a város mely részében. A használtruha üzleteseknek azt mondta, hogy azok működhetnek a továbbiakban is a városközpontban, de csak a mellékutcákban, nem pedig a fő utakon és gyalogos övezetekben. „Azt akarjuk, hogy Nagyvárad a közép- és nyugat-európai városokhoz hasonlóvá váljon” – fejezte be mondandóját Bolojan.

Megjegyzések

Liviu Sabău PSD-s helyi tanácsos több gyakorlati kérdést vetett fel a közvitán, például azt, hogy ha egy üzletben három új és három használt ruhát árusítanak, az használtruha boltnak minősül-e majd; mi a helyzet a selfbanking szolgáltatást nyújtó bankokkal, ezekre milyen módon lehet majd alkalmazni a kötelező órarendet; ki fogja fizetni a szerencsejátékosokkal kötött szerződések felbontásának a költségeit. Kis Gábor és Pető Dalma RMDSZ-es tanácsosok elmondták, hogy a belváros nagy hiányossága az, hogy nincsenek közvécék, ezen az állapoton kellene sürgősen változtatni.

Pap István