Közpénzekről, referendumról, utcanévtáblákról

Közpénzekről, referendumról, utcanévtáblákról
© Zatykó Gyula és Moldován Gellért. A szerző felvétele.
Az Átlátszó Erdély által feltárt pénzügyi aspektusokról, a népszavazással kapcsolatos legújabb döntésekről esett szó egyebek mellett az Erdélyi Magyar Néppárt csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Zatykó Gyula, a néppárt polgármesterjelöltje, az EMNP országos alelnöke az Átlátszó Erdély által feltártakról tett említést. A független szervezet arra igyekszik rávilágítani hogy a közpénzeket hogyan költik el az érintettek, s mint kiderítették, a kormány 2009 óta a magyar lakosságnak szánt összeget az RMDSZ-re bízza, mint a magyarság képviselőjére, az RMDSZ pedig „soha nem számolt el ezekkel az összegekkel, mindig azzal válaszolt, hogy egyedül a Számvevőszéknek tartoznak elszámolással”. Az Átlátszó Erdély képviselőinek egy nap állt rendelkezésükre, hogy áttanulmányozzák az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalánál lévő okiratokat.

Adatok

Ennek nyomán derült ki, hogy az RMDSZ évi 4,5 – 4,9 millió eurót kapott. „Első sorban elvi kérdés, hogy az a pénz az erdélyi magyarságé, vagy az RMDSZ-é” – jegyezte meg Zatykó Gyula, aki a későbbiekben néhány részletet is ismertetett. Az adatok szerint például, hogy egy-egy székház fenntartására havonta átlagban 3700 eurót költ az RMDSZ, „miközben például a néppárt nagyváradi székhelyének fenntartása egy téli hónapban körülbelül háromszáz euróba kerül”. 2012-ben üzemanyagra 650 ezer lejt költöttek, ez 1,4 millió kilométer megtételére alkalmas, azaz harminchatszor lehetne belőle megkerülni a Földet. Egy háromszobás lakás megvételére Kolozsváron 2009-ben pedig 180 ezer eurót költöttek. „Szomorú, hogy miután mindez kiderült, az RMDSZ vezérkara nagyon arrogánsan válaszolt. Tény, hogy a pénz egy részét pályázatok útján kiosztja, viszont ez is klientúraépítés, hiszen a hozzá közel álló sajtóorgánumok, alapítványok kapnak a pénzből” – fejtette ki Zatykó Gyula. Az Erdély TV például évi 2,5 millió lejt kapott, a maszol.ro pedig 2015-ben 110 ezer eurónak megfelelő összeget. A Communitas Alapítvány 2014-ben 12 ezer eurót költött közönségszolgálati tevékenységekre. Zatykó Gyula szerint a civil szervezeteknek, egyházaknak vitát kellene kezdeményezniük minderről. Részletes adatok egyébként az erdely.atlatszo.hu honlapon találhatók.

Egy teremben

A napokban kormányrendelet született arról, hogy a referendumot egy teremben szervezhetik meg a helyhatósági választásokkal, tudatta Zatykó Gyula, aki szerint a demokrácia megcsúfolása, hogy a három önkormányzati szavazólap mellett mindazok, akik elmennek voksolni egyúttal kézhez kapják majd a referendummal kapcsolatos szavazólapot is. „Valami nincs rendjén azzal, hogy az emberek elmennek az önkormányzati választásra és átpréselik általuk a referendumot is” – tette hozzá. Azt is megemlítette: Szentmártonhoz a Félixfürdőn és a Püspökfürdőn kívül Kardó, Hájó, Betfia, Váradcseh tartozik, mely utóbbiak rossz infrastruktúrával rendelkező települések, melyek felfejlesztésére sok pénzt kell majd szánni – miközben települések lakosai ígéretet kaptak, hogy kevés adót fizetnek majd. Valószínű, hogy mindezt a váradiaknak kell majd állniuk.

Nyolcezer aláírás

Moldován Gellért Lajos helyi tanácsos jelölt, az EMNP váradi elnöke arról szólt: tavaly a polgármester azon a címen utasította el a nyolcezer váradi által aláírt kérést, miszerint a főtérre Szent László szobra kerüljön, hogy az eredeti projektben más szerepel, s azon utólag már nem lehet változtatni. Így igaz, eredetileg Ferdinánd király szobra szerepelt a projektben – csakhogy utóbb, váradi tisztek szervezetének nyomására mégis változtattak rajta, így dőlt el, hogy Mihai Viteazul szobra kerüljön oda. „Nyolcezer aláírást nem lehet csak úgy a fiókba hagyni, vagy szemeteskukába dobni” – jegyezte meg a tanácsosjelölt. „A polgármester azzal érvelt, hogy Londonban sem állítják ki Napóleon szobrát – csakhogy nem Napóleon alapította Londont, ezenkívül ellenségek is voltak, mi sem Szulejmán szultán szobrát akartuk a Szent László térre” – tette hozzá. Arra is kitért: a tanácsban javasolni fogja, hogy minden gazdátlan, nyolcvan évnél régibb sírt nyilvánítsanak műemléknek, gondozásukat vegye át a város, ne adják át másoknak és ne igényeljenek értük megváltási díjat. Egy ilyen döntés híján tűntek el egyébként a honvédek sírjai, helyükön jelenleg veterán tisztek kapnak temetkezési helyet, hangzott el.

Villámcsődület

Az utcanévtáblákkal kapcsolatos fejleményekről is beszámoltak a néppárt képviselői: harminc nappal azt követően, hogy a városháza falára elhelyezték a Szent László tér elnevezést, megérkezett a tízezer lejes bírság Csomortányi István nevére – úgy időzítve, hogy már ne legyen idejük fellebbezni. Péntek délután hat órától pedig, a városháza előtt egy villámcsődületet szerveznek, mellyel az ellen kívánnak fellépni, hogy, amint Zatykó Gyula fogalmazta, „jogokat kérünk és büntetést kapunk”. A résztvevők kézen fogják egymást, élő láncot alkotva a városháza körül.

Neumann Andrea



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter