Közösségépítő kalákamozgalom

Akt.:
Lezárult a Szacsvay Akadémia tájépítészeti modulja
Lezárult a Szacsvay Akadémia tájépítészeti modulja
Nagyvárad- Péntek délután véget ért az RMDSZ Bihar megyei szervezete által indított Szacsvay Akadémia tájépítészeti modulja. Dr. Herczeg Ágnes tartott előadást a székelyföldi kalákamozgalmakról.

A megjelenteket szokás szerint Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Bejelentette: mindazok, akik egy-két alkalom kivételével részt vettek a tájépítészeti modul valamennyi előadásán, keddtől vehetik át az ezért járó tanúsítványokat az RMDSZ Sas-palotabeli székházában, melyeket dr. Fekete Albert egyetemi docens, a sorozat tudományos tanácsadója is ellenjegyez.

A zárórendezvény meghívottja dr. Herczeg Ágnes táj- és kertépítész, a budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészet Karának külső előadója volt, aki A székelyföldi fürdő-és közösségépítő kalákamozgalom címmel értekezett. Elmondta: 1995-ben kérték fel őt és csapatát arra, hogy vegyenek részt egy magyarországi kisrégió fejlesztési programban, és dolgozzanak ki egy olyan stratégiát, mely a tájörökség megőrzésén és fejlesztésén nyugszik, és kiutat jelent a kistelepülések számára. Ugyanis általában a kommunista rezsim idején a falvak elveszítették önállóságukat és olyan folyamatok indultak el, melynek következtében a földet egykoron megművelő parasztság elveszítette a földdel való kapcsolatát, s így az önigazgatású tájkultúra helyben való gyakorlásától fosztották meg az érintetteket. Néhány évvel később aztán az általa vezetett alapítvány megbízást kapott a Hargita Megyei Tanácstól, hogy készítse el a Csomád-Büdös térség fejlesztési stratégiáját. Akkoriban az anyaországgal ellentétben Romániában nem nagyon volt ismert a tájépítészet. Első lépésként ezért összegyűjtötték a természeti kultúrtörténeti értékeit, megvizsgálták a kulturális hagyományokat, illetve a gazdasági-szociális összefüggéseket, és a helybéliek bevonásával, az ők tudására is támaszkodva próbálták elindítani a tervezési folyamatot. A munka során tekintettel voltak arra, hogy a térség legnagyobb potenciálja a borvízekben és a gyógyfürdőkben rejlik, melyeket a helyi közösségek évszázadok óta használnak rekreációs, illetve egészségügyi célokra.

 

Hitelintézet

 

Az első célpont Tusnádfürdő volt, ahol a rendszerváltás utáni privatizációknak, valamint tulajdonosváltásoknak betudhatóan az infrastruktúra lepusztult állapotba került, és ezért az újrakezdéshez, illetve felújításhoz egy stratégia kidolgozására volt szükség. A kalákamozgalom egyik fontos helyszíne aztán Lázárfalva lett, ahol a régi népfürdőt korszerűsítették. Magyarországi egyetemisták érkeztek tíz napra, akiknek a helyiek is lelkesen besegítettek, így az álom valóra vált.

Dr. Herczeg Ágnes úgy fogalmazott: ismét bebizonyosodott, hogy a kaláka egy jövőbe mutató tevékenység, olyan „hitelintézet”, melyben gazdasági potenciál rejlik. Ugyanakkor pedig társadalmi igazságot tükröző ajándékmunka is, melynek visszhangja van, hiszen az adott település közössége nyilvántartja, hogy ki vett részt benne és később visszaadja a kapott segítséget. Végül, de nem utolsósorban a közös részvételnek köszönhetően mindenki úgy érzi, hogy a munka részese volt, ezért kötödni fog az illető helyhez. Az előkészületeket és a kimondottani kalákázást (medencék, fűzépítmények, mofetták, lábáztatók, filagóriák, táblák stb. készülnek) járulékos programok egészítették ki (táncházak, előadások, beszélgetések stb.), melybe a gyermekeket is be lehetett vonni. Az egyik legszebb momentum az avatóünnepség és az okleveleknek az átadása volt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy önerőből sok mindent meg lehet valósítani, hiszen sokszor a helybeliek továbbviszik a gondolatot, s újabb kalákamozgalmakat szerveznek. A szakember néhány fotóval is illusztrálta az elhangzottakat, melyek a tusnádi, csíkkozmási, kászoni, csíkszentkirályi, csíksomlyói, gyergyócsomafalvi stb. kalálákat örökítették meg.

 

Ciucur Losonczi Antonius