Közös karácsonyi ünnepi rendezvény

Közös karácsonyi ünnepi rendezvény
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a kolozsvári líceumok magyar diákjaival és tanáraival közösen szervezett karácsonyi ünnepi rendezvényt az Agape Szálloda tetőtéri dísztermében.

 

Az ünnepségen felléptek: a Báthory Reneszánsz Együttese, a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum első osztályos diákjai, a Sigismund Toduţă Zenelíceum V. B. osztálya, a Református Kollégium V.-VII. osztályos diákjainak kórusa, az Onisifor Ghibu Líceum IX-XII. osztályos diákjainak kórusa, valamint a Brassai Sámuel Elméleti Líceum IX.-XII. osztályos diákjainak kórusa.

Magdó János főkonzul az eseményt felvezető beszédében az igen szépszámú közönségnek, elmondta: „Az év vége mindig egy jó alkalom arra, hogy az ember visszatekintsen az elmúlt egy évre, de ez egy főkonzulátusra is igaz.” Melyek voltak a feladatok, azokat hogyan oldották meg? Elégedettek lehetünk –e teljesítményünkkel.

Konzuli feladatokat oldottak meg. Felemelő érzés az állampolgári eskü letétele. Különösen akkor, ha az esküt letevő egyén 103 éves. Az is megható, amikor magyar állami kitüntetéseket adnak át erdélyi magyaroknak.

A könyvbemutatókat is tartottak. Hiszen ezek a rendezvények szerves részét képezik az itt élők művelődési életének, amikor eszmei értéket tartalmazó könyvek bemutatása történik. Ugyanakkor segítik a kiadókat is.

A nagyobb kulturális rendezvényeket felsorolva, kiemelte a nemzeti ünnepi (március 15.) rendezvényt, a Nemzeti Filharmónia kolozsvári, nagyváradi és nagyszebeni fellépését. A Wallenberg- megemlékezés vagy a nagyszebeni Ars Hungarican való jelenlétük a rendezvények számára jelentős értéket képviseltek.

A Főkonzulátus a gazdasági élet területén is a gazdasági együttműködést próbálta segíteni. Májusban egy magyar- osztrák, novemberben egy magyar- román üzletember találkozót szervezett.

A jelenlevő iskolák 10 percnyi időben mutatták be a rendkívül változatos és élvezetes műsorukat, melyek hűen tükrözték azt a nagyon komoly munkát, ami Kolozsváron a különböző iskolákban megvalósul.

A program változatos volt, ami azt jelenti, az iskolák tanárai egymás között jól kommunikáltak, ennek következtében nem voltak a műsorban ismétlődő számok. Mindenik iskola legjavát tudta adni annak, amit tud. Ennek következtében az idő telése észre sem vevődött.

Amint Magdó János kiemelte: „Tervek jövőre: folytatni az eddigi tevékenységet. Nem akarjuk megváltani a világot, de reméljük, hogy hasznosan tudunk munkálkodni a kolozsvári és az erdélyi magyarság érdekében. A mai rendezvényünkkel némileg hagyományt is kívánunk teremteni: tavaly decemberben szerveztünk már egy hasonló ünnepséget… Mi szívesen vállaljuk, hogy helyt adunk az iskoláknak programjaik bemutatására, népszerűsítve ezáltal a magyar nyelvű oktatási intézményeket és egységeket.”

A nagyon kellemes est után, hazafelé menve, kissé szomorkásan büszke voltam arra, hogy Kolozsváron létezik egy olyan pont, ahova a betérőt szeretettel, türelemmel fogadják, meghallgatva mindazokat a panaszokat, örömeket, melyeket, az intézetet felkeresők elmondanak.

A történelem úgy hozta, Kolozsváron a lakosság kisebbségi része magyar. A város Főterének északi részén van egy olyan intézmény, a Kolozsvári Főkonzulátus, ahol figyelnek minden olyan rezdülésre, amely önazonosságunk megerősítésére irányul.

Csomafáy Ferenc

Címkék: