Közös gyökeret ereszteni

Közös gyökeret ereszteni
Ünnepeljük, ami közös bennünk, s tegyük félre azt, ami szétválaszt bennünket – köszöntötte a megjelenteket Titi Éva polgármester a fiatal Hortobágy megalakulása 40. évfordulóját ünnepeve január 23-án.

– Az első, Hortobágyról szóló írásos emlék 1067-ből származik ugyan, de a középkori Hortobágy környéki települések három évszázad múlva hódítók pusztításai, valamint betegség és élelemhiány miatt elnéptelenedtek – így a településvezető. – 1774-től jelentős építkezés kezdődött Mátán, ménesét oda telepítette Debrecen. 1882-ben már 130 gyermek tanult a mátai iskolában, Hortobágy csárda környéki része majd az 1950-es években kezdett benépesülni, oda tevődött át a puszta közigazgatási központja – folytatta.

Önállóvá érett

A faluközpont fejlődése az összevont állami gazdaság létével gyorsult fel, hiszen a szakembergárda részére olyan élet- és munkakörülményeket kellett teremteni, amely tartósan helyhez köti őket. Néhány év alatt épült fel a falu, komfortos lakások, ivóvízellátás, utak, boltok, gyógyszertár, orvos, gázvezeték, telefon, majd központi iskola és kollégium lett benne. A közügyek intézése egy ideig Balmazújvárosban történt – tudtuk meg. Leghitelesebben Angyal László, a megyei építési osztály akkori vezetője, a hortobágyi intéző bizottság tagja emlékezhet – adta át neki a szót a polgármester az ünnepi testületi ülésen. A község korábbi vezetőinek ezt követően emléklapot adtak át, s felidézték azokat, akik már nincsenek az élők sorában.

Óriási változások történtek a 40 év alatt, ám az elmúlt évtizedekben állandó elem volt a falu és az állami gazdaság együttműködése. Így van ez ma is, csak más formában – mondta a polgármester, s gyors üteműnek nevezte Hortobágy, az ország legritkább lakósűrűségű (28 ezer hektáron 1631 fő él) területének fejlődését. Az esemény alatt Ács Tamás és Jakab Ádám tanulók verses összeállításában gyönyörködhetett a hallgatóság.

B.B.