Koszorúzás Kossuth szobránál Bihardiószegen

Koszorúzás Kossuth szobránál Bihardiószegen
Bihar megye – Bihardiószegen a magyar nemzet ünnepén a megemlékezés a református templomban kezdődött. Az ünneplők kokárdát kaptak, melyeket a dévai Szent Ferenc Alapítvány diószegi napközis gyerekei varrtak, és osztották ki.

Mikló Ferenc, a Bihari Református Egyházmegye esperese, miután köszöntötte az összegyűlteket, arra utalt, hogy 1848 március 15-én, magyar nemzetünk előtt feltétetett a sorsdöntő kérdés:”rabok legyünk vagy szabadok?” Ott az egész nemzet egy szívvel esküdött: “rabok tovább nem leszünk!”. Az 1848-as szabadságharc szabadságot termett, mert az áldozatnak mindig van értelme, megszerezte az élet szabadságát, ami minden évben átjárja szivünket. A szabadságot először meg kell szerezni, aztán meg is kell tudni tartani, de olyan fegyverekkel mint a bátorság, őszinteség, komolyság, becsület, hűség, szeretet és az embereknek Istenben vetett hite, mondta a szalontai lelkész.
Ünnepi műsor
 
Igehirdetés után Lakatos Péter parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a magyar szabadság a felemelkedés, a magyarok méltóságának ünnepe. Végigvezette a szabadságharc történelmi eseményeit a kitörésétől a bukásáig. Már rögtön a forradalom bukása után március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánították – mondta a képviselő. Az ünnepi műsor a református egyház ifjainak verses összeállításával folytatódott, amit a furulyások műsora egészített ki. Ezt követte “Hazám, hazám te mindenem” címmel a bihardiószegi Általános Iskola tanulóinak színvonalas műsora. Ünnepi beszédet mondott Szólláth Tibor, a Hajdú Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, aki Széchenyit idézte: “Nem volt - van és lesz Magyarország”, majd arra buzdított, hogy ne hagyjuk semmivé válni a szabadságharc áldozatainak álmait, nemzeti önazonosságunkkal, összetartásunkkal erőssítsük a nemzetet. Az ünnepi műsor a Himnusz éneklésével zárult.
Koszorúzás
 
Már szinte beesteledett, amikor elkezdődött a koszorúzási ünnepség a templom kertjében levő, a ’48-as forradalom hősei emlékére állított kopjafánál, ahol Szabó Sándor elszavalta Vörösmarty Szózat című versét. Kossuth Lajos mellszobránál koszorút helyezett el Lakatos Péter, Szólláth Tibor, Mikló Ferenc, továbbá a római katolikus egyházközség, a Polgármesteri Hivatal, a diószegi RMDSZ, a református egyházközség, a Zichy gazdakör, és az iskola képviselői. Az ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget.
 
Pongor Éva