Kósa Klára kerámiáinak kiállítása

Kósa Klára kerámiáinak kiállítása
Kósa Klára kerámiaművész alkotásaiból nyílt kiállítás vasárnap délután a nagyváradi vár Bethlen termében, a Szent László Napok kulturális rendezvénysorozat keretében.

A kiállításmegnyitón Zatykó Gyula, a Szent László Napok fő szervezője elmondta, hogy a rendezvénysorozat keretében másodjára látják vendégül Kósa Klárát. „Ezelőtt két évvel volt egy bemutatója a szimbólumokról, ami nagy hatással volt a jelenlevőkre, most meg tudjuk ismerni Kósa Klára kerámiaművész munkásságát is” – jegyezte meg. A művésznőről és munkásságáról dr. Torda Márta, a Magyar Női Unió alelnöke szólt az egybegyűltekhez, kiemelve többek között azt, hogy az anyaországi tárgyalkotó művészek közül Kósa Klára a a keresztény zsidó vallás és szimbólumok magas szintű ismerője. Megemlítette, hogy a művésznő idén hetven éves, „erre a korra az ember már nem csak a tudás hordozója, hanem a bölcsességé is, és e kettősség birtokosaként válnak az idősebb emberek népünk, nemzetünk nagy értékeivé, tiszteletre méltó polgáraivá” – fogalmazott a méltató.

Gazdag életpálya

Felidézte azt, hogy Kósa Klára Mezőtúron, az ország legjobban szervezett fazekasházában kezdte munkásságát. „Már kicsiny leánykaként is híres keramikus akart lenni, és a kitartás, az akarat, a tehetség meghozta eredményét. (…) 1989-ben A Népművészet Mestere kitüntetést, majd a Pro Renovanda Cultura nagydíjat kapta meg keresztény jelképekkel teli kerámiaképeiért. A mezőtúri fazekasház vezetőjeként mindig szigorúan vigyázott, hogy csak igényes alkotások kerüljenek ki a jóhírű műhelyből. A népművészettel való kapcsolata arra ösztönözte, hogy utánanézzen annak, honnan erednek a magyar nép színei, formái, jelképei. Ez a kutatómunka vezette el a magyar reneszánszhoz.” Mint a méltató elmondta, Kósa Klára több mint huszonöt éve foglalkozik a középkori szimbólumokkal, ami reneszánsz életérzést hordozó alkotásaiban visszatükröződik. „Az alkotáshoz öröm köll” – idézte magát a művésznőt a méltató, aki kiemelte, hogy Kósa Klára olyan tárgyakat alkot, amelyeken látható jelek vannak, ráálmodja azt, aminek más örül; régi motívumokat, amelyeknek jelentésük van. Majd ismét a művésznőt idézte, aki azt vallja, hogy békére vágyunk mindannyian, az elveszett paradicsom után vágyakozunk, pedig nem jártunk ott soha. A laudáció végén dr. Torda Márta áldást kért a művésznőre. Ezt követően Kósa Klára mondott beszédet, kiemelve többek között a nagyváradi vár szépségét, a reformációnak a nemzetformálásban játszott rendkívül fontos szerepét, de beszélt a hét szabad művészetről is. Elmondta továbbá azt, hogy „a hit az bennem van. Mindannyiunkban benne van, valamilyen úton módon az ember kapcsolatba kerül az Istennel” – fogalmazott, majd megjegyezte, hogy ezen a kiállításon katolikus, református és zsidó vallási motívumokkal bíró kerámiák vannak kiállítva. A tárlatnyitón közreműködött Thurzó Sándor József brácsaművész.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter