Korunk óriásáról, az atomról

Korunk óriásáról, az atomról
Nagyvárad- Csütörtök este a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének tagjai szokásos havi összejövetelüket tartották a Szent László Líceumban. Ezúttal Makai Zoltán mérnök tartott előadást.

 

A megjelenteket Pásztai Ottó egyesületi elnök üdvözölte. Hatfaludy Huba két Mécs László-költeményt olvasott fel, Zilahy Bertalan pedig szokás szerint a név- és születésnapjukat ünneplőket köszöntötte.

Makai Zoltán ny. mérnök elmondta: két évforduló késztette őt arra, hogy felidézzen néhány fizikatörténeti eseményt, és emlékezzen nagy magyar-zsidó fizikatudósokra is. Egyrészt 2012. december 2-án volt a chicagói atommáglya, a világon az első önfenntartó maghasadási láncreakciót megvalósító berendezés- mai szóval az első atomreaktor indulásának- 70. évfordulója, másfelől pedig több mint 20 esztendővel ezelőtt, 1992 augusztusában találkozott és váltott néhány szót Budapesten Teller Edével, egy, a Magyarok Világszövetsége által szervezett konferencián.

Előadásában- melyen olyan tudósok nevei hangzottak el, mint például Henri Becquerel, a Curie-házaspár, Thomson, Rutheford, Nils Bohr, Wolfgang Pauli, Eistein, Otto Hahn, Max von Laue, Enrico Fermi, Szilárd Leó, Wigner Leó, Neumann János és Teller Ede- először az ókor világába kalauzolta hallgatóságát, ismertetve a görög természetfilozófusoknak az anyagról alkotott véleményét, majd jó néhány évszázadot ugorva az időben, arra hívta fel a figyelmet: nagy lépést jelentett az anyag megismerésében a halmazállapot felfedezése a 17. században, az anyag megmaradásának elve felfedezése, majd a molekula és annak összetevője, az atom felfedezése. Óriási felfedezés volt a természetes radioaktivitás megismerése, hangsúlyozta Makai Zoltán, aki ezután beszélt az elektronról, az atommagról, a protonról, az atommodellről és a neutronról is. Szó esett még többek közt az energiafelszabadulásról, a nehézvízről és a tiszta grafitról, a láncreakcióról és a kritikus tömegről.

Atomkorszak

– Ami pedig a magyar és a többi, a második világháború előtt bevándorolt tudósokat illeti, őket nem vették be a kutatásokba, mert az USA kormánya még nem látott benne fantáziát, ekkor inkább a radar és más katonai, repüléstechnikai kérdések foglalkoztatták. Wigner Jenő a kvantummechanikával, Neumann János a matematikai játékelmélettel, Teller Ede termonukleáris reakció elméletével foglalkozott. Az Egyesült Államok hadbalépése 1941. december 8-án azonban döntő fordulatot hozott. Szilárd Leó Teller kíséretében újra meglátogatta Einsteint, és egy levelet fogalmaztak meg Roosevelt elnöknek, amelyben felhívták figyelmét az atomfegyverre és annak fontosságára. Tulajdonképpen ez a levél vezetett el a Manhattan-tervhez, amelynek keretében fejlesztették ki az atombombát. 1942 februárjában a Columbiai Egyetem munkatársaival együtt Chigagóba költöztek. Itt teljes titoktartással a híres Stagg Field football stadionban építették fel az első atomrektort. Az építkezésnek november 14-én kezdtek el. Sematikusan tekintve az atommáglya egy burkolatból, grafittömbökből, urángömbökből és kadmium rúdakból állt. Leterítettek egy négyzetalapú vitorlavásznat és elkezdték berakni a grafittömböket. Igen piszkos munka volt, majd jöttek az urángömbök és a kadmium szalagok. December 1-én került be az utolsó, 57. grafitréteg, a beindítás pedig Fermi vezényletével történt. Elkezdték kiemelni kötéllel a kadmium szalagokat és lassan megindult a láncreakció. A műszerek óriási neutron áradatot mutattak ki, majd szép lassan nyugalmi állapotba hozták a reaktort. Az indításkor Wigner Jenő is részt vett, mert ő végezte el a vonatkozó számításokat. Igy elmondhatjuk, hogy az atommáglya elméleti ötlete jórészt Szilárd Leónak, a számítások Wigner Jenőnek, míg az építés az ezt végig zseniálisan vezető Enrico Ferminek köszönhető. És ezzel kezdetét is vette az atomkorszak- magyarázta Makai Zoltán.

Szilárd Leó

„Okvetlenül alá kell húznom azt a tényt, hogy Szilárd Leó mindenki másnál tökéletesebben személyesíti meg a nukleáris korszakot és annak sorsszerű következményeit. Igazi tudós humanista, de ugyanakkor filozófus is volt Szikrázó szelleme megállás nélkül munkálkodott. Ő lett a nukleáris energia csak békés célra való felhasználásának az élharcosa”- fogalmazott Makai Zoltán. A ny. mérnök által elmondottakhoz Barabás György fizikus, az egyesület szimpatizánsa szólt hozzá.

Ciucur Losonczi Antonius