Vasárnap délben a szalárdi református templom udvarán avatták fel azt a faragott kopjafáját, melyet a felvidéki Nagy Géza fafaragó mester ajándékozott a településnek.
A barátságtalan időjárás ellenére sokan jöttek el a szalárdi református templomban tartott ünnepi istentiszteletre, melynek keretében megemlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójáról is. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét, aki prédikációjának alapgondolatát a 121. zsoltárból vette. Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor azt kérdezzük magunktól, hogy melyik az igaz út. A felolvasott igeszakasz arra világít rá, hogy legyünk is bármilyen élethelyzetben, ha a helyes utat választjuk, akkor nem inog meg talpunk alatt a talaj, Isten a legnehezebb időkben is mellettünk marad, magyarázta az igehirdető. Borzási Gyula helyi lelkipásztor köszönte meg a prédikációt, aki egyben köszöntötte a gyülekezet tagjait, a közelebbről és távolabbról érkezett meghívottakat. Arra szólította fel a híveket, hogy egy perces néma tisztelgéssel adózzanak a közelmúltban elhunyt egykori helyi lakosok, valamint a forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. Köszöntötte továbbá a felvidéki Csicsóról érkezett vendégeket is, akik több mint 400 kilométert tettek meg azért, hogy a szalárdiakkal együtt ünnepelhessenek. Elhangzott, hogy levéltári kutatások igazolják, hogy Szalárdról is – mint sok más partiumi és erdélyi településről – sokan csatlakoztak a forradalomhoz. A szalárdi hősök között ott volt például a gyülekezet néhai gondnoka, Sipos András is.
Köszöntők
Lévai Attila csicsói református lelkipásztor köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarság kell találjon egy távoli célt, melyért érdemes küzdeni. Ez a cél úgy álljon előttünk, mint elődeink előtt a forradalom eszméje, tette hozzá. Földes Csaba, Csicsó polgármestere felszólalásában kihangsúlyozta, hogy a magyarság győzelemre született nép. A 48-as hősök, hittek abban, hogy közös erővel akaratuk változást érhet el, ez a mi mai feladatunk is. Lakatos Péter parlamenti képviselő Kós Károly szavait idézte: „A mi igazságunk: a mi erőnk. Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. Ennek nyomán kifejtette, hogy Erdélyben lassan bebizonyosodik, hogy az elnyomás, a nemzeti gyűlölet sehova sem vezet. Amihez jogunk van, azt kivívjuk, ez idő és akarat kérdése, valamint annak a ténynek fel- és elismerése, hogy gyakorlatilag magunkra vagyunk utalva, mi magunk kell elfogadtassuk a román többséggel a mi autonómiánkat, mondta a parlamenti képviselő.
Tanuljunk elődeinktől
Nagy Miklós polgármester rövid és lényegre törő felszólalásában arra intett, hogy tanuljunk az elődeink példamutató magatartásából és fogjunk össze közös céljaink megvalósítása érdekében. Az ünnepségen jelen volt Nádudvar város önkormányzatának képviseletében Réz Szilárd alpolgármester is, aki az előtte szólókhoz hasonlóan az egységesség fontosságára hívta fel a figyelmet. Nagy Géza fafaragó mester az állítandó kopjafa elkészítéséről és annak motívumairól szólt. Körösi Tünde Sajó Sándor Magyarnak lenni című versének elszavalás után a csicsói Főnix Kórus szolgálata következett. Végezetül a templom udvarán sor került a kopjafa ünnepélyes leleplezésére és megáldására is. A méltóságteljes ünnepség koszorúzással és nemzeti imánk eléneklésével zárult.
Mészáros Tímea
