Könyv az ezerarcú Földről

Könyv az ezerarcú Földről
A RODOSZ Bihar megyei szervezetének lebonyolításában Balogh Boglárka világjáró, utazó újságíró, a National Geographic magyarországi szerzőjének Ezerarcú Föld című könyvét mutatták be.

A kedd esti rendezvényen Györgybiró András szociológus, a PKE adjunktusa köszöntötte a Partiumi Keresztény Egyetem amfiteátrumában megjelent érdeklődőket. Megjegyezte: a RODOSZ Bihar megyei szervezete nem csupán tudományos igényű előadásokat bonyolít le, hanem szükség esetén a témákat másképp megközelítve szállítja az ismereteket a hallgatóságnak. A mostani rendezvény tehát a szellemiségében illeszkedik a RODOSZ eszmeiségéhez, csak műfajilag új. Balogh Boglárkára egy utazási műsort nézve figyelt fel, ezt követően vette fel vele a kapcsolatot, s hívta meg Váradra.

Nem született milliomos családba, és nem számolja hány országban járt, de egy biztos: rengeteg helyen. Az utazás munkát és szenvedélyt is jelent számára, és egy-egy vidékre, ha megtetszett neki, akár többször is visszatér. Szereti megismerni a helyiek kultúráját, szokásait, mindennapjait, ezért, ha teheti, több hónapot is eltölt náluk- magyarázta az utazó újságíró. Az egész talán Erdélyben kezdődött, ugyanis egy sikertelen ELTE-s vizsga után Böjte Csaba dévai árvaházában dolgozott. Konkrét fordulópontról azonban talán nem beszélhetünk, inkább egy folyamat eredményeként alakult úgy az élete, hogy azzá vált, amivé lett. Az államvizsga előtt kiment az Angliában dolgozó nővéréhez pénzt keresni és nyelvet tanulni, a munkaadója megértő volt vele, haladt előre a ranglistán, és aztán lehetőség adódott arra, hogy Afrikában önkénteskedjen, amit ki is használt.

Balogh Boglárka hangsúlyozta: eddig még nem volt veszélyben, mert általában szervezett utazásokon vesz részt. Még akkor sem kellett kockáztassa az életét, amikor például az indiai becsületbeli gyilkosságokról írt. Ezekről azt kell tudni, hogy ha a szüleik ellenzik a viszonyukat, egymásba szerelmesedett fiatalok kaszttól, vallástól vagy vagyoni helyzettől függetlenül elszöknek otthonról. Emiatt aztán üldözik őket, mert a helyi hagyományok szerint a női test a becsület jelképe, és így az egész család becsületén csorba esik. Főleg a lányok vannak veszélyben, akik verbális erőszaknak vannak kitéve, érzelmileg zsarolják, vagy megölik őket, a fiúkat inkább „csak” megleckéztetik, súlyosan megsebesítik.

Konzervvadászat

A könyvbemutatón ezután az állatkereskedelem, a vadvédelem, a természet megóvása került szóba. Elárvult orangutánokról folyt a beszélgetés, amelyeket egy borneói majomrehabilitációs-központban ápolnak, elefántokról, amelyeknek a hátára előszeretettel ülnek a nyugati turisták, amivel talán nincs is gond, hiszen munkásállatok, viszont abba már senki nem gondol bele, hogy milyen körülmények közt tartják őket. Elhangzott az is: szívesen öleljük meg a cuki pandákat, simogatjuk a szőrmók kisoroszlánokat, de azzal már nem foglalkozunk, hogy néhány év múlva trófeaáldozatként végzik. Az ipari tenyésztők eladják őket a vadászoknak, akik egy bekerített területen lőnek rájuk úgynevezett konzervvadászaton, melyen „annyi esélyük van a menekülésre, hogy semmi”.

Balogh Boglárka azon meggyőződésének is hangot adott: a legtöbb utazó az embereket keresi, ezért az idegenforgalom fellendítése szempontjából rendkívül fontosak a személyes kontaktusok, az emberközeliség, ő is így szeretett bele Portugáliába, s döntött úgy, hogy letelepszik ott a párjával.

A rendezvény médiapartnere a Bihari Napló volt.

Ciucur Losonczi Antonius