Konferencia az erdélyi történelemkutatásról

Akt.:
Konferencia az erdélyi történelemkutatásról
Múlt héten, április 28–29-én Új kihívások és válaszok az erdélyi történelemkutatásban címmel szervezett közös konferenciát a RODOSZ és a Nagyváradi Egyetem Történelemtudományi Intézete.

A napokban Új kihívások és válaszok az erdélyi történelemkutatásban címmel szervezett közös, kétnyelvű tanácskozást hiánypótló jelleggel a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar megyei szervezete és a Nagyváradi Egyetem Történelemtudományi Intézete, mely egyúttal az I. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferenciának is beillett. A rangos összejövetelre meghívták dr. Bárdi Nándort, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársát is, aki Erdély, Románia és a romániai magyar kisebbség történetével foglalkozó 1989 utáni magyar nyelvű szakirodalom nagy témái és a kutatási programok címmel készített előadást, valamint dr. Pál Judit egyetemi tanárt, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatóját, Erdély újkortörténetének szakavatott és elismert kutatóját. A nyitóünnepséget csütörtök délután tartották az egyetemi könyvtár földszinti konferenciatermében. Tőtős Áron, a RODOSZ Bihar megyei vezetője köszöntőbeszédében arra hívta fel a figyelmet: a hagyományteremtő szándékkal szervezett szimpózium legfőbb küldetése, hogy együttgondolkodásra hívja a tágabban vett Erdély történetével foglalkozó történész-doktorandusz kutatókat. Szerinte bár számos konferencia létezik, de kevés olyan rendezvény van, amely kimondottan az Erdély történetét kutató fiatal történészeket szólítaná meg, kutassanak bár romániai, magyarországi, vagy bármely más ország egyetemein, kutatóintézeteiben.

A románoknál

Az első plenáris előadást dr. Gabriel Moisa, a Nagyváradi Egyetem oktatója tartotta, Erdély történelme a román történetírásban 1949–1989 között címmel. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: a kommunista rendszer térnyerésekor, vagyis 1948-ban nagytakarítást végeztek a romániai történészek közt, az új elit körében pedig az ötvenes években tabutémának számított 1918. december 1-je. Nem is használták a nagy egyesülés kifejezést, mert nem illett a kommunista internacionalista képbe. 1958-ban némi áttörést jelent egy tanulmánynak a megjelenése úgy, hogy tulajdonképpen a címe nem utalt arra, hogy december 1-je a témája (Az erdélyi néptömeg forradalmi harca a nemzet egységéért). Paradigmaváltás aztán Ceauşescu hatalomra jutása után három évvel következett be, 1968-ban, amikor az ország „a nacionalista kommunizmus csillagjegyébe lépett”, és a történészek is „feloldozást” kaptak. Ahogy aztán romlott a diplomáciai kapcsolat Románia és Magyarország között, a magyarok egyre negatívabb kontextusban voltak ábrázolva. Mindez a nyolcvanas évek vége felé tetőződött, amikor a román történészek tulajdonképpen nem voltak felkészülve arra, hogy Magyarországon egyre inkább oda kezdenek figyelni az erdélyi eseményekre. A konferencia főtámogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Magyarország, és a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma voltak.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter