Komoly előrehaladás a kórházépítés ügyében

Komoly előrehaladás a kórházépítés ügyében
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselői június 1-jén tárgyaltak a magyar egészségminisztériummal a leendő váradi református kórházról.

Csűry István az egyházkerület püspöke számolt be szerkesztőségünknek arról, hogy június 1-jén Zombor Gábor egészségügyi államtitkárral tárgyaltak egy Nagyváradon épülő kórház megvalósításának lehetőségeiről. „Ez egy általános kórház lesz, amiben helyet próbálunk adni a legfontosabb szekcióknak és a hiányszakterületeket is szeretnénk pótolni: a diagnosztikát, a belgyógyászat különböző területeit, illetve odafigyelnénk a mozgássérültek problémáira: az ortopédia mellett a keringési- vagy anyagcsere problémákból származó mozgás korlátozottságra is. Egy reumatológia szekció létesítése után pedig a közeli fürdők kooperációra is lehetőséget biztosítanak”. A kórház építése mintegy hárommilliárd forintba kerül, a létesítmény felszerelése pedig további másfél milliárd forint lesz, viszont ez utóbbi tekintetben az egyházkerület igénybe venné külföldi egyházi kapcsolatait is. A püspök leszögezte, hogy a kórházban mindenki kapna kezelést, ugyanakkor külön odafigyelnek majd a rászorulókra.

Régi terv

„2010 januárjában püspöki beiktatásom alkalmával jelentettem be, hogy a református egyház a tanügyi megvalósítások után új pászmát nyithat, méghozzá az egészségügy terén” – emlékeztetett kórházalapítási tervére Csűry István püspök, aki a továbbiakban az ezügyben történt megvalósításokról beszélt: „megvásároltunk egy 3,5 hektáros telket Nagyvárad határában a Szatmárnémeti felé vezető országúton a REAL bevásárlóközponttal szemben. Megvan a látványtervünk, a megvalósíthatósági tervünk, úgyhogy ha az egészségügyi szakma nem talál kivetnivalót benne, akkor a szükséges engedélyek beszerzése után azonnal lehet kezdeni az építkezést. A legjelentősebb előrehaladás pedig az volt, hogy június 1-jén, hétfőn fogadott bennünket Zombor Gábor magyar egészségügyi államtitkár, akivel beszéltünk erről a tervről.” A megbeszélésről szólva Csűry István megjegyezte: „átadtuk az államtitkárnak a látványtervet és egy vaskos, ötszáz oldalas megvalósíthatósági tervkivonatot, amelyben szerepel az, hogy milyen egészségügyi szolgáltatások hiányoznak innen, mit kellene erősíteni, emellett egy sor statisztika is bele van foglalva. A kórház ügye más államtitkárságokon már felmerült, de most került az egészségügyminisztériumhoz, és az államtitkár úr azt ígérte, hogy szakemberek nézik át az anyagot, hogy lássák, mit lehet tenni, és azt is megvizsgálják, hogy a két ország törvénykezésében mi az ami elősegíti, és mi az, ami nehezíti ennek a kórháznak a létrehozását. Azt Magyarországon is elismerik, hogy Romániának igen fejlett, korszerű egészségügyi törvénye van, csak a törvény betartásával van gond.”

Magyarul boldogulni

Arra a kérdésünkre, hogy biztosan Nagyváradon épülne-e fel ez az egészségügyi létesítmény, Csűry István jelezte, hogy ő nem tud arról, hogy Erdélyben felmerült volna más helyszín is, mindazonáltal sajtóhíresztelésekből számára úgy tűnik, mintha több lehetséges erdélyi kórházhelyszínről is szó lenne. Arra a kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak egy kórház létesítését, Csűry István elmondta: „a gyógyítást is a Jóisten adja, ez a Szentírásból jövő parancs. Nálunk létfontosságú dolog ez, mert bizony egészségügyileg a magyar emberek nehéz körülmények között vannak itt. Magyar nyelven, és főleg szaknyelven nem igazán boldogulnak a romániai kórházakban, és vannak olyan nehéz szociális helyzetű emberek is, akiken ha nem segít valaki, akkor orvosi segítség nélkül maradnak. Hogy ez mennyire így van, elég ha szétnézünk a református gyülekezetekben, ugyanakkor naponta jönnek a püspökségre emberek azzal a kéréssel, hogy segítsük át őket egyik vagy másik magyarországi kórházba.” Csűry István a továbbiakban hangsúlyozta: „mi a legelesettebbekre gondolunk, és az intézmény karitatív jellegét szeretnénk fenntartani”. Elárulta, hogy egy saját biztosítási rendszer létrehozásában is gondolkozik a református egyház, és ha ez megvalósul, akkor a biztosítottak egészségügyi szolgáltatásokat kapnának a leendő kórházban, ugyanakkor e biztosító segítené az egyházat abban, hogy a rászorultaknak is egészségügyi szolgáltatásokat nyújthasson. Elmondta azt is, hogy korábban már komoly tárgyalásokat folytattak a román egészségügyi biztosítóval, mert, mint fogalmazott: „több forrásból működtetnénk a kórházat, ezért a román egészségbiztosítóval is szerződést szeretnénk kötni.”

Nem diszkriminál

A püspök leszögezte, hogy a leendő kórházban bárki kaphat majd egészségügyi kezelést, tehát alaptalanok azok a félelmek, miszerint a kórházban diszkriminatív módon csak magyarokat kezelnének, viszont azt leszögezte, hogy az egészségügyi intézményben dolgozóktól elvárják majd a román és a magyar nyelvtudást, illetve minden dolgozónak kell legyen lelkészi ajánlólevele, az ápolói feladatokat pedig diakonisszákra, apácákra bíznák. Ráadásul a munkatársak lelki gondozói továbbképzésen is részt vesznek majd, és lelkipásztori szolgálat is lesz a kórházban. „Elvégre mitől lenne református a kórház, ha nem a keresztény szellemiséget, a közeledést, az empátiát tekintené működési alapelvének. Éppen azért gondoltuk azt, hogy a magunk felelősségére vállalnánk a kórház működését, mert csak így látjuk biztosítva huzamos fennmaradását. A múltban kaptunk már ajánlatot, hogy felépítik a kórházat, és mi csak a nevünket adjuk hozzá, de mi igényt tartunk arra, hogy a kórház vezetőségét, az orvosokat, az asszisztenseket magunk válasszuk meg. A minőségi jellem kidomborodását keressük, nem szeretnénk egy olyan kórházat látni, amiben eluralkodik az embertelenség, ahol a pénz, a hatalmi szó dominál.”

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter