Jegyzet: Viszlát 2016, rossz voltál!

Akt.:
Jegyzet: Viszlát 2016, rossz voltál!
Viszlát 2016, szervusz, nem szerettelek téged abból a szempontból, hogy túl sok olyan személyiséget veszítettünk el idén úgy anyaországi, mint nemzetközi szempontból, akik gazdagabbá, elviselhetőbbé, élhetőbbé, szebbé tették az életünket, vagy épp ellenkezőleg, nem kedveltük őket, mert a rossz oldalon álltak, de azért szerepet játszottak a világtörténelem alakulásában.

Szinte nem is volt olyan hónap, hogy ne kellett volna gyászoljunk valamilyen hírességet. Jó, most persze azzal védekezel, hogy voltak köztük idősek is, és hát sajnos az a világ rendje, hogy egyszer mindnyájan befejezzük földi zarándokutunkat, én meg akkor erre azt felelem, hogy viszont nagyon sokan ideje korán, fájdalmasan hamar távoztak, alkotótevékenységük teljében. Vádollak téged azzal, hogy már eleve szomorúan indítottál, hiszen azzal köszöntél be már az első napon, hogy elvetted tőlünk Zsigmond Vilmost, majd januárban könyörtelenül folytattad a sort Alan Rickman-nel és David Bowie-val. Februárban Psóta Iréntől és Umberto Ecotól kellett örökre búcsút vennünk, márciusban Johann Cruyff-tól és Kertész Imrétől, hogy aztán áprilisban Prince kövesse őket. Májusban Réz Pál hunyta le örökre a szemét, júniusban Muhamadd Ali és Bud Spencer, júliusban Esterházy Péter és Somló Tamás… Aztán augusztusban nem csupán a nyárnak, hanem Laux Józsefnek és Gene Wilder-nek is búcsút inthettünk. Az októberi ősz Bara Margit halálhírét hozta, novemberben Kocsis Zoltán és Leonard Cohen elvesztése okozott bánatot a világnak, a Fidel Castroé kevésbé. A napokban pedig George Michael és Carrie Fischer döntött úgy, hogy végleg itt hagy bennünket. És a felsorolás sajnos nem teljes…

Üdvözöllek 2017, remélem te több vidámsággal érkezel. A bizakodásra okot adó feltételek adottak, elég ha csak arra gondolunk, hogy Nagyváradon is megünneplik Szent László szentté avatásának 825. évfordulóját és a reformáció 500. jubileumát. Lesz tehát alkalmunk a lelki feltöltődésre, az örömre, csak rajtunk múlik, hogy élünk-e a kínálkozó lehetőségekkel.

Ciucur Losonczi Antonius