Kommentár: Az arnuvó-álom

Kommentár: Az arnuvó-álom
A helyi köztudat egyik, mániája a nemrég felfedezett szecessziós örökség. Elhagyatott és egy ideje lebontásnak átengedett épületek jelenülnek meg, mint a kortárs szemnek értékes örökség, bár több mint egy évszázada ugyanott állnak, és ez idő alatt közönyt, vagy megvetést váltottak csak ki a város uraiból.

A szecesszió a 20. század elejének stílusa, ami a legutóbbi osztrák-magyar népességrobbanás alkalmával alakult ki. Az elnevezés a magyar állam osztráktól való szakadásából, szecessziójából származik, az 1867-es kiegyezéskor. Akkoriban a legtöbb európai állam stílusokat is kialakított, különböző esztétikumokkal és nevekkel, de ugyanazon gondolat jegyében: hogy a modern művészet, amely győzött a klasszikus fölött, híjával van a klasszicizmus impozánsságának és csillogásának.

Hogy kiemeljük a helyi démon felszínességét, megállhatunk a terminológiánál: oktatói, vagy jogi diplomával bíró kultúremberek, az igazi szakértők kórusa által támogatva állandóan az Art Nouveau-ról csiripelnek, szellemi felkészületlenségükről adva tanúbizonyságot: az Art Nouveau más, Franciaországban honos, a városunkban nincs nyoma. Egy félművelt, enyhén nacionalista megnevezés tehát: inkább hivatkozzunk a nem létező francia nyomokra, minthogy elismerjük a magyar hozzájárulást. Az entellektüelek felszínességének tiszteletére arnuvónak fogom nevezni a jelenséget.

Ma az arnuvó olyan, mint egy kincs, amit régi ládában találtak, és ami a helyi önazonosság összes keresgélésére és gondjára megoldást ígér, és a város megváltozásával kecsegtet. Sajnos az önkormányzat szorgalmas emberei tesznek is róla, hogy így legyen. Mert a valóságban Váradnak kevés arnuvója van, hogy számítson: összesen csak tíz épület tisztán ilyen. A többi csak másolat, dekor, vagy tárgy, amit más stílus is áthat. Nekem is van arnuvó vázám, klasszikus botorom, de a lakásom modern. A tíz „tiszta” épületből a többség lakóház, amelyet különböző mértékben át is építenek, vagy elhagyatott, leromló: csak a Stern palota és a kereskedelmi kamara igazán élő. És csak kettőnek van igazi esztétikai értéke: a Sas palotának és a Darvas Laroche háznak, az utóbbi át is van építve, korszerűsítve és más stílusú bútorokkal telerakva.

De mint bármilyen mánia, az arnuvó sem fogja megadni magát az evidenciáknak: ha nincs elég, csinálni kell. Az első lépés a hazugság, a valóság kívánt célhoz igazítása: egyik napról a másikra találnak ki épületekről olyasmit, amihez közük sincs. A neoklasszikus, a neobarokk, az eklektikus lesz arnuvóvá, egyes helyi szakértők buzgalmából, akiknek képzettsége és pályája dubiózus. Vajon mi a durvább: ha egy középiskolai tanár állapítja megy egy épület stilisztikáját, vagy ha egy szakértő hazudik róla, tudatosan? Az olvasókra bízom a választ.

A második lépés még aggasztóbb: a történelmi központban az építészkamara és a városháza csak olyan épületekre ad ki engedélyt, amelyek mai anyagokból imitálják a környező épületek stílusát. Így jelennek meg esztergapadon készült fémdíszítésű arnuvó tömbök, ploisztirol dór oszlopok, tömítőhabból készült barokk árkádok, és Pandóra összes többi giccse. Vajon nem szemtelenség, hogy ugyanezek az urak bírálják a Micula testvérek barokkízlését, miközben támogatják is azt, nem is a város dombjain, hanem a központjában?

A borzalmak borzalma, hogy a városvezetés a városrendezési koncepciót az arnuvó-mániához igazította: a cégéreknek egységes a dizájnja, szintén esztergapados, az utcai bútorzat értelmetlen formavilágú, a lámpaoszlop-akasztófák szintén, és a központi híd is megváltozik, organikus formák lesznek, kőből, és a város címerének abszurd megjelenítése, amely a folyó felől látható hogy a hajók tudják, hogy Váradra érkeztek.

És végül, mint a legjobb elem, ott a főtér. Kilencven év után, amely során a román vezetés úgy gondolta, hogy a térséget ahelyett, hogy a város főtere lenne, inkább fojtogassa az „egység” emlékműveinek hada, a városháza megoldást talált arra, hogy meghaladja Marcu eredeti értelmetlenségét: fényűzésre törekvő tér, olcsó anyagokból, kis fákkal, kutakkal, „művészi” padokkal, és nagy cirkusszal, amely versenyzik a szomszédos Sas palotával, de veszít – az évszázad kevésbé hagyott nyomot rajta, mint egyetlen tél a téren, és a mesterek kiválósága meghaladja az előre gyártott szökőkutak közönségességét. Kedves olvasók, egy jól kivitelezett elemnek nem látszanak az összehozatalai.

Az 50-es években Mao a nagy ugrást kényszerítette a kínaiakra, azt a programot, amely arra kötelezte a parasztokat, hogy a vastermelésért elhagyják a földjeiket; mindegyik összetákolt egy-egy öntődét otthon, kicsiny módján hozzájárulva az előrehaladáshoz. Így képzelem a váradiakat is, akik nagyon belelendültek, hogy arnuvót gyártsanak, bármiből, ami a kezük ügyébe kerül: betonból, gyurmából, vagy mindenféle elegyből.

De az arnuvónak van sötét oldala is: a leromló, elhagyott épületek, amelyek kifelé felvágnak, de bennük semmi sincs, vagy azok, amelyeknek vannak valós lakói, de statikai problémái is, és akiket arra kényszerítenek, hogy befektessenek a vezetés ízlésének követésébe, ahelyett, hogy a valós hibákat javíttatnák ki. Mindez azért, mert az arnuvó városa nem azoké, akik benne élnek, dolgoznak és laknak, hanem a homlokzatoké, amelyek rendezettek, mint nippek a háziasszony könyvektől mentes könyvespolcán. Biztos vagyok benne, hogy az arnuvó-lelkesedés valós: akik be vannak zárva a hálószoba-lakónegyedekbe, betonnal és lemezbútorral, meg szeméttel körülvéve, azoknak az arnuvó a világ legszebb dolgának tűnhet, mint ahogy a faragatlanoknak a késsel-villával étkezés a legnagyobb kiválóság jele. Nekik találták ki a arnuvót, ők a gyakorlatba ültettető erő is, és a cél: proletár urak, szavazólapokkal felszerelkezve akarják csodálni az ő számlájukra elkészült giccset, lelkük mélyén elégedetten, hogy a burzsoák a szép homlokzatú épületek mögött talán kényelmetlenebbül élnek, mint ők, az előregyártott negyedeikben, és ez új és kellemes bosszú, húsz évvel a kommunizmus bukása után.

Gabriel Miloia

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter