Kolozsvári Nemzeti Színház: Hamlet

Fotó: Nicu Cherciu
Fotó: Nicu Cherciu
William Shakespeare a világ egyik legismertebb, és egyúttal a legvitatottabb drámai szerzők egyike. 35 drámai alkotásából talán a Hamlet dán királyfi története a legtöbb elmélkedésre alkalmat adó, mert olyan örök témát tartalmaz, amely az emberi magatartás példátlan megfogalmazását viszi színpadra. Ennek is köszönhető többek között az a figyelem, melyet minden időkben vonzott.

A Kolozsvári Nemzeti Színház vezetősége szívesen fogadta Roberto Bacci olasz rendező elképzelését, hogy a Shakespeare Hamlet című darabjának egy átdolgozott változatát vigyék színpadra. Maga a rendező teljesen szabad kezet kapott, tehát minden ötletét úgy valósíthatta meg, ahogyan azt elképzelte. Az öt felvonásos darabból, ami időtartamban majdnem öt óra, Roberto Bacci és Stefano Geraci dramaturgiájában lett egy óra húsz perc. Például a „Lenni, vagy nem lenni” világhírű monológból maradtak a kezdő sorok. A fordítást és a segédrendezői szerepet Maria Rotar töltötte be.

Helsingör várából egy vasból készült modul lett, amely mindenfele mozgatható, előre- hátra, jobbra- balra, körbe forgatható, melyre fel lehet mászni és fejjel lefele csüngeni. De a tetején az égbelihez imádkozni. Van ajtaja és oldalt le is ereszthető részei. A háttér és a kosztümök Marcio Medina. Segéd díszlettervező: Valentin Codoiu. Zene: Ares Tavolazzi. A színpadi vívást, ami a darab egyik legérdekesebb és ugyanakkor legfontosabb eleme, Habala Péter tanította be. Aki ez alkalommal a kilencedik Hamlet előadás vívását állította színpadra, most is új elemeket valósítva meg. A mondatot akkor értjük, meg ha szereposztást is megnézzük: Cristian Grosu – Hamlet. Első, második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik kardvívó: Cătălin Codreanu, Eva Crişan, Cătălin Herlo, Radu Lărgeanu, Miron Maxim és Irina Wintze. A 24 szöveggel szereplős darabból maradt hét szereplő.

Roberto Bacci a sajtótájékoztatón majdnem 50 percen keresztül tájékoztatott arról a Shakespeare-i gondolkodásról, melyet magáénak vall. Kifejtvén azokat az elméleteket is, melyek a modern színházi megfogalmazásokat tartalmazzák. Amelynek lényege: a rendező minden olyan színpadi kifejezést felhasználhat, ami a nézőt vonzhatja a színdarab megnézése közben. A vasszerkezet multifunkcionális. Lehet várfok, királyi vár, trónterem, templom, város részlet, oszlop- csarnok, temető, minden olyan helység, amelyben színdarabot adhatnak elő. A vívósisak több Hamletet is takarhat. A kardvívók öltözéke egyforma, nincs különbség, mégis köszönhetően színészi adottságaiknak, annak a ragyogó színészvezetésnek, amit Roberto Bacci alkalmaz, mindenik egyéniséget jelent.

Cristian Grosu a Hamlet szerepében valószínű megkapta eddigi élete legnagyobb lehetőségét arra, hogy bizonyítsa mind azt a belső adottságot, ami benne van. Olyan mély odaadással és alázattal közelíti meg ezt az egyébként is nagyon bonyolult és sokszor ellentmondó színpadi szerepet, ami leköti a nézők figyelmét.

Nem véletlen, a Kolozsvári Nemzeti Színház a bemutató alkalmával zsúfolt volt. A nézők egyszer, de akkor aztán visszafoghatatlan erővel felcsattanó tapsa bizonyította, lehet modern felfogású színdarabot is előadni, még akkor is, ha a darabot William Shakespeare (1564-1616) jó négyszázötven évvel azelőtt írta. Nem saját ötletéből sugalmazva, de Ő az egyike azon keveseknek, aki úgy tudott színpadi szöveget írni, hogy az elmondva sokkal élőbb, mint ha csak olvasnánk. Most tulajdonképpen egy kollázs szöveggel találkozhattunk, melyet olyan tálalásban tettek elénk, amit a mai színház világának új lehetőségei felkínálnak. A modern reflektor park, az árnyalt világítás ( Marcello D’Agostino). A színészi mozgás- technika fejlettsége. A szerencsésen szárnyaló rendezői elképzelések megvalósítva elérték céljait. Egy- egy szereplő különböző alakokat személyesít meg. Hamlet tulajdonképpen nem a közösség problémáit jelenti. Nem a hatalom ellen harcol. Saját belső problémáit mondja el, alkatából származó modorban. De partnerei is több szerepet játszanak el. Vívómaszkkal a fejükön, a támadásra mindig felkészült állapotban, olyan cselekmény sort használhatnak, mely a nézőket sokkolhatja. Nem ismervén a bennünk levő erőket. Ezért van sajátos szerepe a színpadi kellékeknek, annak a koreográfiának, amit a rendező alkalmaz.Egy kitűnő előadásban láthattunk modern színházat.

Csomafáy Ferenc