Kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás múltja és jelene

A 140 éves a kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás ünnepi rendezvény- sorozatát tudományos ülésszak, egyetemtörténeti kiállítások, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, filmvetítések tették emlékezetessé, színesebbé.

Bemutatkozott a neves színész és egyetemi oktató Bíró József 2012-ben végzett osztálya: „10” (rendezték a játszók). Természetesen nem hiányozhatott a sport sem, egyéni és csapatversenyek iránt igen nagy volt az érdeklődés.

Dr. Sípos Gábor docens, az EME elnöke méltatta Ovidiu Ghitta- Ana- Maria Stan: Istoria Universităţii din Cluj című könyvét.

A Magyar Filozófiai Intézet által rendezett kiállítás az 1872-1922 közti időszakban létező emléktárgyakat, azoknak filozófiai vonatkozásait mutatta be.

A sokszínű erdélyi régi- zenei ritkáságokkal örvendeztette meg az érdeklődőket a Flauto Dolce együttes az Örökségünk című koncert alkalmával.

A BBTE tanárai értékes kutatásokat folytatnak, melynek eredményeiből tudományos ülésszak keretében mutattak be bizonyos vonatkozásokat a nagyszámú érdeklődő közönségnek.

A teljesség igény nélkül a Humántudományok napján bemutatott értekezések közül kiemelek néhány gondolatot.

Hunyadi Attila Gábor „Európai egység-gondolat és autoriter –totalitárius rendszerek kritikája Búza László nemzetközi jogász munkásságában” című értekezésében mutatta be a jogász, nemzetközi joggal foglalkozó egyetemi tanárt. Az előadó Búza László életének különböző korszakait mutatta be, oktatói és kutatói tevékenységét, szerepét a Kolozsvári Egyetemen.

Búza László jogi tanulmányait Sárospatakon kezdte, majd Kolozsváron folytatta. 1909-ben megszerezte a doktori címet. 1912-ben a kolozsvári Ferenc József Egyetem magántanára. Az impériumváltás következtében a Szegeden létrejött egyetemen tanított, melynek dékán-helyettese illetve dékánja volt. A történelmi változások következtében 1940 fordulatot jelentett munkásságában. A kolozsvári, az újonnan beindított Ferenc József Egyetemre jött, melynek 1943-1944 között a rektora volt. Az 1945-ben létrejött Bolyai Egyetemen nem taníthatott, mert nem volt román állampolgár. Visszatért a Szegedi Tudományegyetemre, ahol a nemzetközi jogi tanszék vezetője.

Az előadó, bemutatva Búza László munkásságát, hangsúlyozta, hogy milyen kritikus szemlélete volt a náci, és a fasiszta rendszerrel szemben. De bírálta a szovjetrendszert is.

A munkái közül megemlíthető az 1930-ban, Budapesten kiadott „A kisebbségek jogi helyzete a békeszerződések és más nemzetközi egyezmények értelmében” című könyve. 1936-ban Szegeden jelent meg a „Diktatúra és kisebbségvédelem” című alkotása.

Tudományos szemléletében és módszerében a közjogi pozitívizmus képviselője volt- hangsúlyozta Hunyadi Attila.

Györfi Dénes Fejezetek az egyetemi könyvtári gyűjtemények történetéből-című értekezésében arról beszélt, milyen bonyolult folyamat az egyetemi oktatást és kutatást támogató könyvtár létrehozása, modernizációja, annak európai szintre történő emelése.

Az EME gyűjteményét az egyetem rendelkezésére bocsátotta, ami a könyvtár állományának alapját képezte, ugyanakkor számos magán adományozó is támogatta.

Az Egyetemi Könyvtár 1874-ben kezdte működését. Az előadó az egyetemi könyvtár történetét úgy mutatta be, hogy a különböző történelmi korszakok igényeivel, követelményeivel hozta összefüggésbe.

Az egyetemi könyvár kezdeti állapotát a szegénység jellemzi. A Király utcára néző Bethlen- házba működött, 2 szobából, 40 látogató számára berendezett olvasóteremmel rendelkezett. Kezdetben a világítást a gyertya fénye, vagy később petróleum- lámpa biztosította.

Az egyetlen luxus tárgy egy bőr kanapé volt.

Beszélt az Egyetemi Könyvtár igazgatóinak azon törekvéseiről, hogy emeljék az intézet presztízsét. Ferenczi Zoltán igazgatása alatt a könyvtár modernizációja kezdődik. Új katalogizálási szabályokat dolgoztak ki. Fontos mozzanat a könyvtár életében, hogy az Egyetem épületébe költözhettek át, az első emeletre (1895-ben). Gyarapodott a könyvtáranyag. A 9 évi igazgatósága alatt az Egyetemi Könyvtár az európai modern könyvtárak szintjére került.

Erdélyi Pált 1900-ban nevezik ki az Egyetemi könyvtár igazgatójának. 1901-ben új használati szabályokat dolgoznak ki. A könyvtárat látogathatja „minden 16 éves, tisztességes öltözetű személy”. Erdélyi Pál hangsúlyt fektet a nyugati és amerikai szakirodalom beszerzésére. Az amerikai szakkönyvek hangsúlyozása újdonságnak számított, mert főleg a német könyvek iránt nyilvánult meg az érdeklődés.

1906-1907- években építették fel a mai Egyetemi Könyvtár épületét. Mintául a Baseli Egyetem szolgált.

1908-ban az Egyetem Központi épületéből a könyvtári állományt átküldték az új könyvtári épületbe.

1919-ben, az impériumváltozás következtében könyvtár anyagát átmenekítették Budapestre. A román kormányzat Barbul Jenőt, a Budapest Könyvtár őrét állította a Könyvtár élére. Az első román könyvtár igazgató jól ismerte a magyar kultúrát. Folytatta az Erdélyi Pál által kezdeményezett programot.

Az Egyetemi Könyvtár hányattatott sorsa ellenére jelentős szerepet töltött, tölt be a tudományos, oktatói és kutatói tevékenységben, nemzetközi kapcsolatai pozitív hatásúak.

Tóth Szilárd „ A magyar nyelvű oktatatás a Babeş- Bolyai Tudományegyetemen 1990-2010 között” című értekezésében statisztikai adatok tükrében mutatta be, rendszerváltozásig miként sorvadt el a magyar nyelvű egyetemi képzés. 1989 előtt egyre kevesebb a magyar diák és tanár az egyetemen. 1989-ben 661, és 1990-1991 egyetemi évben 906 magyar anyanyelvű hallgató tanult.

Fontosnak tekinthető az 1993-as év, mert az Oktatási Minisztériumtól a magyar hallgatók külön beiskolázási számot kaptak: 300 hely. 1995-ben az Egyetemi Charta 3 oktatási vonalat (román, magyar, német) határozott meg. Új karok jelentek meg, mint például a Politológia, Pszichológia, Kommunikációs szakok. Elemezte a magyar nyelvű egyetemi oktatás fejlődését, az intézmény rendszerének alakulását. Az előadó fontosnak tekinti a 2011-es tanügyi törvényt, mely alkalmazása következtében 17 magyar intézet jött létre, 21 karon. Előadása során felteszi a kérdést, hogyan tovább, mert a létrejött magyar intézetek helyzete sem „rózsás”.

Jelenleg a Babeş- Bolyai Tudományegyetem a romániai egyetemek rangsorolása alapján a 2. helyen található. 7000 magyar anyanyelvű fiatal tanul 21 karon. A magyar tagozaton 72 alapképzési program létezik.

Csomafáy Ferenc

Címkék: ,