Kodálytól a húsvéti szokásokig

Kodálytól a húsvéti szokásokig
Kedden délután a Nobilitas Egyesület e havi gyűlését tartotta a Kanonok sor 7. szám alatt. Baranyi Barnabás ismertette családfáját, Oláh Gabriella kántor pedig Kodály Zoltánról beszélt.

A megjelenteket Fodor József egyesületi elnök köszöntötte. Ezután Baranyi Barnabás egyesületi tag ismertette nemesi családfáját, részletesen és mindenre kiterjedően, volt ugyanis honnan merítenie, hiszen 1495-től datálódik a „dinasztia”, egy bizonyos Bernáttól kezdve, és több mint 700 személy talált magának helyet az ágakon az elmúlt évszázadok folyamán. Mint elhangzott, a leggyakoribb név a családban a Gábor, a Miklós és a György, és többek közt táblabírók, alispánok, ülnökök, országgyűlési küldöttek és kereskedők voltak a Baranyiak. Leginkább Váradon, Micskén és Debrecenben őrzik az emlékezetüket, de még Thaiföldön és az Egyesült Államokban is élnek napjainkban leszármazottak, akik azonban sajnos már nem tudnak magyarul. Az 1939-ben született Baranyi Barnabás elektrotechnikus végzettségű, forgalomirányítással foglalkozott. Két fia van, az 1978-as születésű Levente eredeti szakmája jogász, és banki értékfelmérőként dolgozik. Két gyermek- Erik (2010) és Gréta (2016) boldog édesapja. Szilárd (1980) elektromérnök, Debrecenben tevékenykedik informatikusként, egy ötéves gyermeke van. Az évszázadok során Beöthyek, Morvayak, Rhédeyek, Fényesek és Miskolczyak is beházasodtak a családba, és mivel az ágak fokozatosan kihaltak, vagy csak lányutódok születtek, félő, hogy száz év múlva már nem lesznek Baranyiak.

Kodály

Százegy évvel ezelőtt, 1967. március 6-án hunyt el Kodály Zoltán- ennek kapcsán tartott előadást a zeneszerző életéről és munkásságáról Oláh Gabriella kántor. Egyebek mellett hangsúlyozta: Kodály gondolkodásmódjának van egy speciális eleme, ugyanis új értelmet, modern szerepet adott a népdalnak azzal, hogy tananyaggá tette. Segítette ezt az átértelmezést az a számos kórusmű, zenei alkotás, aminek az alapja a magyar népdal, amely így a Kodály által rátett ruhában megállta a helyét bármely színpadon, szinte bármilyen zenei környezetben. Mi ez, ha nem forradalmi tett, hiszen az addig csak írástudatlan, saját faluja határán át nem lépő, klasszikus értelemben véve műveletlen, ám a világ dolgaiban igen jártas, éles eszű, kifinomult esztétikájú magyar paraszt kultúrája, művészete immár a világ közkincsévé lett. Iskolázott, művelt főket zavarba hozó szépség, egyszerű, pár hangból, pár szótagból álló, mégis leírható, precíz rendet állító dalok ezek, amikre, mint erős alapokra, szikrára épülhet egy ország művészi ideálja.

Az is szóba került: Kodály a szolmizációs rendszert azért alkotta, hogy segítségével rászoktassa az éneknövendékeket a biztos hangeltalálásra, és a tiszta intonálásra. A hangok nevét egy középkori latin nyelvű himnusz egy-egy sorának első szótagja adta, kivéve a hetedik hangét. A szótagok tartalmazzák mind az öt latin magánhangzót és hat különböző mássalhangzót. A Szent János-himnuszként is ismert műben pedig az énekesek Keresztelő Szent Jánoshoz fordulnak, hogy közbenjárásával óvja meg őket a rekedtségtől.

Húsvét

Fodor József általános helynök a húsvét eredetét, történetét és jelképeit ismertette, mondandóját pedig egy húsvéti jó kívánsággal zárta. Arra hívta fel a figyelmet: az ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A niceai zsinat K. u. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét a legrégebbi keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi ünnepeink sorában.

Ciucur Losonczi Antonius